Sokan nem tudják, de az extrémsport-balesetek utáni hazai kórházi kezelést – a sürgősségi ellátást kivéve - nem állja az állami társadalombiztosítás. A lehetséges veszélyek és a sokszor milliós tételű kórházi számlák ellenére azonban az eredmények azt mutatják, hogy egyre kevesebb félelmünk van az extrém sportokkal kapcsolatban: a szülők 56 százaléka akár gyermekének is megengedné, hogy kipróbálja valamelyiket. Mindez azért is meglepő, mert a megkérdezettek 13 százalékának volt már súlyos sportsérülése.
Bár a magyar lakosság döntő többsége továbbra is a belföldi, vízparti pihenésre esküszik, vannak, akik az aktív kikapcsolódás hívei, és szívesen próbálnak ki a nyaralás alatt különböző extrém sportolási lehetőségeket is. A Generali újabb reprezentatív (teljes minta: 1200 fő) felmérésében arra volt kíváncsi, hogy a 18-59 év közötti magyar lakosság mennyire vonzódik az adrenalint emelő sportokhoz.
Az eredmények szerint meglehetősen bátrak vagyunk, ha arról van szó, hogy milyen veszélyes sportokat próbálnánk ki szívesen: leginkább az ejtőernyős ugrás mozgatja a fantáziánkat, a lakosság 56 százaléka próbálná ki ezeket. A toplista második és harmadik helyén a siklórepülés (49%), valamint a vadvízi evezés szerepel (41%), míg a bungee jumping 38, a sziklamászás 35 százalékot érdekel. A magyar lakosság vakmerősége azonban nem feltétlenül ennyire extrém, ha az eddigi tapasztalatokat nézzük: arra kérdésre, hogy mi volt eddig a legveszélyesebb sport, amit eddig Ön vagy családtagja kipróbált, a legtöbben a síelést, a snowboard-ot, és a kerékpározást említették, igaz, a repülés (ejtőernyőzés, siklórepülés stb.) itt is az első három között szerepelt.
„A kutatásunkból kiderült, hogy egyre több embert vonz a veszélyes sportok izgalma, pedig a mi ügyfeleink között előfordult már, hogy például az ejtőernyős ugrást követően a sportoló rosszul ért földet, vagy falmászás közben leesett és csípőcsontsérülést, comb- vagy bokacsonttörés szenvedett. Ilyen esetekben többszöri operációval és több hónapos kezeléssel is lehet számolni, nem beszélve az akár milliós tételű kórházi számláról, hiszen ezen baleseteknél a társadalombiztosítási ellátás az életmentő sürgősségi ellátások kivételével nem fedezi a költségeket – mondta el Schaub Erika, a Generali személybiztosítási igazgatója.
A felmérés adatai szerint azonban szinte bizonyos, hogy egyre kevesebb félelmünk van az extrém sportokkal kapcsolatban: a szülők 56 százaléka akár gyermekének is megengedné, hogy kipróbálja valamelyiket. Ezen a téren a férfiak engedékenyebbnek bizonyulnak, kétharmaduk hagyná gyermekének, hogy extrém sportot űzzön, míg a nőknek csak 49 százaléka gondolja ugyanígy.
Meglepő ez a nyitottság, ha arra az adatra tekintünk, hogy a lakosság 13 százalékának volt már súlyos sportsérülése. Ezek a balesetek egyébként a férfiaknál jóval gyakoribbak, minden ötödik férfinak volt már olyan súlyos sérülése, amit testmozgás során szerzett, további 11 százalék esetében személyesen ugyan nem történt baj, de családjában már volt súlyos eset.
„A Generali hazánkban egyedüliként nyújt biztosítást az extrém sportbalesetek sérültjeinek itthoni ellátására, az Extrém Sport biztosítás akár 15 milliós forintig téríti az orvosi ellátás költségeit. Ráadásul a szolgáltatás kialakításakor azokra is gondoltunk, akik rendszeresen űznek ilyen tevékenységet: számukra egy „bérlet” konstrukciót alakítottunk ki, így a szolgáltatás ára (akár 41-67Ft/nap/fő éves bérlet esetén) eltörpül egy baleset miatt fizetendő kórházi, orvosi költségek mellett. Különösen fontos megjegyezni azt is, hogy a balesetet követő rehabilitációs időszakra is térítünk természetesen” – tette hozzá a szakértő.
A biztosító társaság eddigi adatai alapján az is kiderült, mely extrém sporttevékenység során a leggyakoribbak a káresetek. Ezek szerint megállapítható, hogy a kutatásban is igen népszerűnek bizonyult ejtőernyőzés és a rally sport közben történik a legtöbb baleset, míg a hegy- és sziklamászás az összes káreset tíz százalékát teszi ki.
