Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy az órák átállításával a szokásos ébrenléti idő jobban egybeesik a természetes világosság idejével, amiből adódóan reggel 7 és este 10 óra között kevesebbet kell használni a világítást.
A MAVIR szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, a megtakarítás mértéke az óraátállítást megelőző és követő napok fogyasztási görbéi alapján becsülhető. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a módszerrel egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást, közel 40 ezer háztartás éves felhasználását lehet megspórolni. Az 1980 óta működő rendszernek köszönhetően eddig mintegy 4 ezer gigawattóra energiát spórolt az ország, ez közel 5 heti átlagfogyasztásnak felel meg.
Ennek ellenére a magyarok többsége nem rajong az óraátállításért: egy tavaly októberben készült felmérés szerint 85 százalék megszüntetné a félévente esedékes időzónaváltást. A felmérés szerint minden második megkérdezettnek volt már konkrét kára az ilyenkor jelentkező időeltolódásból. A résztvevők 35 százaléka mondta, hogy a félévente esedékes óraátállítás idején napokig nem tudja kialudni magát, és minden tizedik válaszadóval előfordult már, hogy elkésett vagy túl korán érkezett a váltás miatt. Érdekesség, hogy arányaiban több nő panaszkodott álmatlanságra, viszont a férfiak gyakrabban nézték el az órát. Ugyanakkor az eredmények alapján a lakosság 5 százalékának nemcsak apróbb kellemetlenségeket okoz az óraátállítás, hanem egészségügyi problémái is vannak ilyenkor.
