A téli és nyári időszámításról és az ehhez kapcsolódó óraátállításról mindenkinek más a véleménye. Egyesek szerint teljesen felesleges, csupán arra jó, hogy napokra összezavarja a szervezetüket, másokat viszont egyáltalán nem zavarja meg és észre sem veszik azt a plusz, vagy épp mínusz egy órát az átálláskor. Az óraátállítás bevezetésének hátterében energiamegtakarítás áll: mivel a nyári időszámítás alatt később sötétedik, így csak később van szükség arra, hogy felkapcsoljuk a villanyt. Hogyan hat a szervezetünkre az óraátállítás?

Miért van ránk hatással az a bizonyos egy óra?

Milyen hatással van a szervezetünkre az óraátállítás? Szakértő válaszol a kérdésekre, és arról is szó lesz, hogy miért fontos a minőségi és pihentető alvás.

Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is. Október 31-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát – így látszólag tovább is alhatunk. De vajon testünk is így érzi?

Közeleg az óraátállítás. Míg a mobil eszközeink és a számítógépünk maguktól átállnak vasárnap hajnalban, a fali órát, a mikrót, az autó óráját  magunknak kell beállítanunk. Ezalatt felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mióta használunk egyáltalán órát, mióta hordozhatóak, és mivel mérték az időt előtte?

Bár az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó mizéria a téli-nyári időszámítás körül, de a pandémia ebbe is beleszólt. Pedig ez nem csupán egy óra pluszt vagy mínuszt jelent, de nagyon komolyan hat a mentális és a fizikai egészségünkre is.

A téli időszámítás ma kezdődött, hajnali három órakor az órákat kettőre tekertük vissza. Az uniós országok csak abban tűnnek egységesnek, hogy 2021-ben utoljára lesz óraátállítás, de míg egy részük a nyári, a másik a téli időszámítást vésné kőbe. Az Orbán-kormány tavaly tavasszal a "nyári táborba" tartozónak tűnt, ám döntés még nem született. Mindkét megoldás mellett és ellene is szólnak érvek.

Vasárnap a téli időszámítás kezdetével egy órával visszatekerjük a mutatót, a nappalok rövidülésével pedig egyre többet autózunk szürkületben és sötétben. Az autózási körülményeket ráadásul a hűvös, nyálkás időjárás is befolyásolja. Ezért ahogy az immunrendszerünket is érdemes felvérteznünk az évszak betegségeivel szemben, úgy a megváltozott időjárási viszonyok miatt is meg kell tennünk pár óvintézkedést, hogy elkerüljük a baleseteket. Íme, néhány tipp és némi odafigyelés, amivel az őszi-téli időszakban is biztonságosan vezethetünk.

Noha a hét legvégéig még nem érkezik front, vasárnap az óraátállítással már elkezdődik a szervezetünket érő nagyobb terhelés. A szokatlan meleg hétfőig velünk marad, ami azt jelenti, hogy délutánonként továbbra is 20 fok feletti maximumokat mérhetünk. Helyenként ugyan tartós ködfoltok is előfordulnak, azért a legtöbb helyen a napsütésnek jut a főszerep, és csapadék sem alakul ki. A jövő héten azonban erős lehűlés várható - tájékoztat Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója.

Egyre melegszik az idő a hét hátralevő részében. A hétvégén már ismét nagyon kellemes napok várnap ránk! A reggeli hideg napról napra enyhül, és a délutánok is egyre melegebbnek ígérkeznek. Ráadásul a sok napsütést sem kell nélkülöznünk, és akár 20 fokig is felkúszhat a hőmérő higanyszála - tájékoztat Pintér Ferenc, a Meteo Klinika igazgatója.

Nyári napok október végén? Százéves melegrekordok dőlnek meg napok óta!  Kedden vége, de nem kell megijedni! Sőt, a muskátlit és a leandert sem kell még bevinni a teraszról. 

Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is. Október 29-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát – így látszólag tovább is alhatunk. De vajon testünk is így érzi? A nyári és téli időszámítás bevezetése óta vitatott, hogy mindennek csak „napos” oldala létezik, vagy az előnyök éppenséggel eltörpülnek a hátrányok mellett.

Legyen elnéző magával és munkatársaival, a hétvégi óraállítás miatt ugyanis ma sokan ébredtek fáradtan és kialvatlanul, a dekoncentráltság pedig még néhány napig eltarthat.

Vasárnap hajnalban egy órával előbbre kell állítani az órákat, és megkezdődik a téli időszámítás. A kétféle időszámítás rendszerére több mint harminc éve állt át az ország, hogy minél többet megtakaríthassunk az áramszámlán, de mára tulajdonképpen kevés értelme maradt...

Vasárnap hivatalosan is elbúcsúzunk a nyári időszámítástól, és beköszönt a téli. Az óraátállításnak köszönhetően ugyan 60 perccel többet alhatunk, de a rövidebb nappalok és az egyre hűvösebb esték a hangulatunkra és a szervezetünkre is hatással lehetnek. A szürke időben hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az átállítás pedig felborítja napi ritmusunkat. Akad ugyanakkor néhány praktika, amellyel felkészülhetünk erre az időszakra, és könnyebben alkalmazkodhatunk a változásokhoz.  

Vasárnap térünk át a nyári időszámításra, 29-én éjjel 2 órakor kell 3 órára átállítani az órákat, ezzel egynapi átlagos villamosenergia-fogyasztást lehet spórolni. Ennek ellenére gyűlöljük az óraátállítást és inkább a nyári időszámításnál maradnánk.

Az óraátállítás minden évben megviseli az emberek szervezetét, különösen igaz ez ősszel. Ilyenkor sokan napokig ingerültebbek, zaklatottabbak, és a hirtelen beköszöntő sötét délutánok csak tovább rontják a helyzetet. A forgalmi adatok elemzésével foglalkozó Best Way Traffic Kft. megfigyelései szerint mindez hatással van a közlekedésre is: átmenetileg 2%-kal nőhet a közúti balesetek száma és nagyobb forgalmi dugókra is számítani kell. Éppen ezért érdemes fokozott figyelemmel közlekedni az október 28-i óraátállítást követő napokban.