Érdemes tehát röviden áttekinteni honnan is ered maga a böjt és milyen üzenete lehet napjaink embere számára, tekintettel arra, hogy ma véget ér a negyvennapos böjt.
A böjt
A tágabb értelemben vett böjt, vagyis a vallási okokból való tartózkodás bizonyos ételek fogyasztásától már az antik világban is része volt a különböző vallások előírásainak.
Az első írásos emlékek Egyiptomból származnak, de ismerték a böjt fogalmát a görögök, a zsidók, a hinduk, a buddhisták és a muzulmánok is.
E böjtök alapvető célja népektől és vallásoktól függetlenül mindig a testi és lelki megtisztulás volt. Az idők során a böjtre vonatkozó szabályok folyamatosan enyhültek. Napjainkban az egyház csak hamvazószerdára és nagypéntekre Jézus elfogatásának és halálának napjára ír elő szigorú böjtöt, illetve a húsvétig tartó időszak minden péntekére hústól való tartózkodást.
Keresztény szokások
A keresztény szokásrend szerint a böjt időtartama alatt tartózkodni kell az élvezetektől, zenés, táncos mulatságoktól, nagy lakomáktól.
A böjt lényege tehát az önmegtartóztatás és a lemondás.
A hívő ember azzal, hogy lemond az élelemről, voltaképpen osztozik Jézus sorsában, aki az életéről mondott le híveiért.
A mértékletesség
Böjtöt tartani a nem hívők számára is javallott, hiszen a mértékletességen és bizonyos élelmiszerektől való tartózkodáson alapuló étrend, mely során a szervezetben lerakódott káros anyagok eltávoznak, számos nehezen gyógyítható betegség például reuma, érelmeszesedés, magas vérnyomás, különböző allergiás bőrbetegségek esetében jótékony hatást fejt ki. (r-ú)
