Az Európai Unió és az Egészségügyi Világszervezet reklámtilalmat, adóemelést és a leszokást segítő programokat javasol a dohányzás visszaszorítása érdekében. Hazánkban a teljes reklámtilalom évente 1,2 milliárd szállal csökkentheti a fogyasztást.  

Az európai régió 52 országában évente 1,2 millió halált okoz a cigaretta. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon a második leggyakoribb halálok a dohányzás; 2000-ben minden tizedik felnőttkori haláleset dohányzás okozta betegség miatt következett be. A dohányzás terjedése miatt ez 2025-re azt jelentheti, hogy minden hatodik halálesetet a dohánytermékek okoznak.  

Magyarországon évente 28 ezer ember hal meg dohányzás következtében. A dohányzók arányát tekintve Magyarország világelső, jelenleg a nők 29 százaléka, a férfiak 42 százaléka dohányzik, többségük napi rendszerességgel. A nők tizede, a férfiak csaknem negyede erős dohányos, azaz naponta több mint 20 szál cigarettát szív el.  

Szigorúbb szabályozás várható  

A füstmentes környezet biztosításában a hazai szabályozás általában megfelel az uniós ajánlásoknak. A közterületek dohányfüst-mentességének biztosítása érdekében azonban további szabályozás várható. Egyes tagállamok rendkívül szigorú szabályokat vezettek be; Írországban és Norvégiában minden közterületen, a szórakozóhelyeken és a kocsmákban is tilos a dohányzás.

Négyezer fajta méreg a dohányfüstben

A dohánytermékek a passzív dohányosokra is veszélyt jelentenek: a cigarettafüst több mint négyezer méregnek nyilvánított vegyi anyagot tartalmaz - köztük számos radioaktív és rákkeltő anyagot. A dohányzás háromezer fajta betegség kialakulásában játszik szerepet. Ezek körül a legsúlyosabbak a szív- és érrendszeri betegségek, a rákos megbetegedések (például tüdő, garat, nyelőcső, gyomor), de kedvezőtlenül befolyásolja a természetes szaporodás folyamatait is: meddőséget és nemzőképtelenséget, vetélést és koraszülést eredményez.  

Markosz Kiprianu, az Európai Bizottság leendő egészségügyi biztosa példaértékűnek nevezte az ír és norvég szabályozást. Európai Parlamenti meghallgatásán arról beszélt, ötéves biztosi munkájának egyik célja egy hasonlóan szigorú uniós irányelv kidolgozása lesz.  

A hatékony árpolitika a halálos esetek számát is csökkentheti  

Az uniós csatlakozási tárgyalások során Magyarország a dohánytermékek adóztatására haladékot kapott, ezért az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott adószinteket hazánknak csak 2008. december 31-ig kell bevezetnie. Az EU követelmények szerint a cigaretta árának 57 százalékát az adóknak kell kitenniük, ami ma Magyarországon egy doboz cigaretta árának csak 51,7 százaléka annak ellenére, hogy 1998 és 2003 között a cigaretta ára 114 százalékkal, az eladásból származó jövedéki adó pedig több mint 200 százalékkal emelkedett.  

Nemzetközi tapasztalatok szerint a hatékony ár- és adópolitika a dohányzás csökkenését is eredményezheti: a WHO szerint a cigaretta árának 10 százalékos emelése 2-8 százalékkal csökkenti a dohánytermékek forgalmát és akár 1,5 százalékkal csökkentheti a dohányzás okozta megbetegedéseket, elhalálozásokat.  A cigarettaárak alakulása is felelős lehet azért, hogy Magyarország az egyik legnagyobb dohányfogyasztó az Európai Unióban. Míg az EU-tagországok állampolgárai átlagosan fejenként 1 600 szál cigarettát szívnak el egy évben, Magyarországon 2 400-at.  

A reklámok visszaszorítása is csökkenti a dohányzást  

Az Európai Unió 11 tagállamában végeztek felmérést 2000-ben a dohányreklámok hatásáról. A vizsgálat szerint a teljes dohányreklám-tilalom átlagosan 7,9 százalékos cigarettafogyasztás-csökkenéshez vezetne az egyes tagállamokban. A Világbank számításai szerint a reklámtilalom Magyarországon évi 1,2 milliárd szál fogyasztáscsökkenést eredményezne.  

A dohánytermékek reklámját, promócióját és a szponzorálást a 2001. évi I. törvény szabályozza, ami szigorúbb, mint a 2003-as uniós irányelv. A törvény értelmében tilos dohányreklámot elhelyezni a nyomtatott sajtóban és közterületen.

Reklámtilalom: öt éven belül

Magyarország az elsők között csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet Dohányzásellenes keretegyezményéhez. Az egyezmény irányt mutat a dohányzás elleni nemzeti politikák kialakításához; ajánlásai között szerepel többek között az öt éven belül bevezetendő teljes reklámtilalom, a csomagolás felét elfoglaló figyelmeztető feliratok, a félrevezető feliratok (light, mild) megszüntetése, az adóemelés, a vámmentes kereskedelem visszaszorítása és az összetevők nyilvánosságra hozatala. Az egyezményt aláíró tagországok vállalták, hogy a fenti intézkedéseket öt éven belül bevezetik.  

18 millió forint bírságot szabott ki tavaly az ÁNTSZ  

A munkahelyek dohányfüstmentességét Magyarországon a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szabályozza. Tavaly négy alkalommal tartott úgynevezett akcióellenőrzést az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkahelyeken, valamint közforgalmi helyeken.  

Az ellenőrzések során leginkább a tiltótáblák kihelyezését, a dohányzóhely kijelölését, azaz a nemdohányzók védelméről szóló törvény érvényesülését vizsgálták. Az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkahelyeken a dolgozók 24-31 százaléka, a közforgalmú helyeken (egészségügyi, oktatási intézmények, sportlétesítmények, multinacionális hálózatok üzletei) pedig 24-27 százalék vallja magát dohányosnak.  

A januárban, májusban, szeptemberben és decemberben tartott ellenőrzések során 11 404 munkahelyet és 20 330 közforgalmú helyet ellenőriztek. Összesen 18 millió 469 500 forintnyi bírságot szabtak ki. Dr. Tomecz Éva, az ÁNTSZ munkaegészségügyi osztályának vezetője szerint ezeket a hiányosságokat azóta pótolták, és a rendszeres ellenőrzések során egyre kevesebbszer és egyre alacsonyabb bírságot állapíthatnak meg.  

A törvény betartását az egészségügyi minisztérium felkérésére idén is többször ellenőrizték. A január és május között végzett rutin és rendkívüli ellenőrzések következtében 184 142 esetből 903 esetben szabtak ki bírságot, összesen 21 millió 650 ezer értékben.  

Intézményhálózat és a háziorvosok segítik a leszokást  

A Nemzeti népegészségügyi program 2001 óta kiemelt feladatának tekinti, és külön alprogramként szerepelteti a dohányzás visszaszorítását. Ennek keretében elkezdődött a leszokást segítő intézményrendszer kiépítése. Több mint tíz éve nyújtanak segítséget a leszokásban a helyi tüdőgondozó intézmények, jelenleg több mint száz helyen kaphatnak segítséget, akik abba akarják hagyni a dohányzást.  

A megelőzésbe és a gyógyításba a népegészségügyi program bevonja a háziorvosokat is, mivel az ellátási rendszer legelső fokán a beteg személyesen legtöbbször a háziorvosával találkozik. Tapasztalatok szerint sokszor a háziorvos tanácsára próbálkoznak meg a leszokással a páciensek, ami további segítségnyújtással és tanácsadással még sikeresebb lehet.