A Budapest Bank immár negyedik éve vizsgálja, hogy hogyan, mikor és mennyi ideig nyaralnak a magyarok. A nyaralási kedv tavaly óta tapasztalt növekedése tartósnak bizonyult, mivel a kutatásban résztvevők majd kétharmada (60 százalék) legalább egyszer idén is elutazik pihenni. Az elmúlt évvel összehasonlítva a nyaralók életkori összetételében figyelhető meg a legjelentősebb változás: bár a fiatalok még mindig valamivel nagyobb arányban nyaralnak, már nem látható jelentős eltérés a legfiatalabb és a legidősebb korosztály között, hiszen az előbbiek 64, míg az utóbbiak 56 százaléka pihen ebben az évben.
A nyaralók több mint a fele (51 százalék) a nyári főszezonban június és augusztus között, legtöbbjük júliusban vagy augusztusban kapcsolódik ki. Háromnegyedük belföldön is nyaral, elsősorban a Balatonnál, 35 százalékuk pedig külföldre (főleg európai országokba) is eljut. Az utazások időtartama átlagosan nyolc nap. A nyaralók kétharmada két- vagy háromtagú, negyedük pedig négytagú vagy annál is nagyobb társaságban kapcsolódik ki. Aki nem megy nyaralni, az elsősorban a pénzhiányra hivatkozott (75 százalék), egyharmaduk pedig szabadidő híján hagyja ki idén a pihenést.
Az elmúlt évhez képest nem változott a nyaralásra szánt összeg sem, háztartásonként továbbra is átlagosan 147 ezer forintos költségkerettel kalkulálnak az utazók (ami nagyjából 8.200 forint/éj/fő kiadást jelent majd számukra). A válaszadók 31 százaléka viszont 200 ezer forintnál is többet fordít erre, elsősorban a külföldön vagy a hosszabb ideig nyaralók.
Háromnegyedük az előre spórolt pénzét (76 százalék), harmaduk (35 százalék) pedig az aktuális havi jövedelmét is felhasználja a költségek finanszírozására. Az adóváltozások nyomán a Cafeteria elemek, mint például a SZÉP kártya és az Erzsébet-utalvány aránya azonban jelentősen csökkent a pihenés finanszírozásában. Idén ugyanis a korábbi 26 százalék helyett csak 19 százalék használja fel ezeket ilyen célra, és a kiadások mindössze kilenc százalékát fedezik ebből. A válaszadók hat százaléka hitelt is igényel a szükséges összeg pótlására.
Idén a nyaralás alatt a magyarok döntő többsége (87 százaléka) a tavalyi évhez hasonlósan elsősorban készpénzzel fizet, míg a bankkártyát minden második (57 százalék) utazó veszi elő.
Az utazók körében a bankkártya mint fizetési eszköz népszerűsége tovább nőtt. A korábbi 34 helyett idén már 40 százalékuk említette, hogy az utazásért plasztikkal fizet, míg az étkezési számlák kiegyenlítésekor 22 helyett 27 százalékuk preferálja a kártyákat. Valutát a külföldön nyaralók továbbra is itthonról visznek a legszívesebben (81 százalék).
Tavalyhoz hasonlóan idén is a lakosság fele (53 százalék) használja ki az érintés nélküli fizetés előnyeit, de egyre jobban bíznak a technológiában. 78 százalékuk nyaraláskor is használja ezt a funkciót, sőt, tavaly óta 16-ról 27 százalékra nőtt azok aránya, akik külföldi nyaraláskor is érintés nélkül fizetnek.
A válaszadók több mint felével (56 százalék) előfordult már, hogy többet költött az előre eltervezett keretnél. A plusz költségeket jellemzően az étkezések (57 százalék), a programok és belépőjegyek (52 százalék), valamint a szórakozásra (44 százalék) fordított kiadások okozták. A többletkiadást a válaszadók közel kétharmada (71 százalék) a tartalék készpénzéből fedezte, míg 36 százalékuk a betéti vagy a hitelkártyájáért nyúlt.
- 2014 óta vizsgáljuk, miként alakulnak a hazai lakosság nyaralással kapcsolatos kiadásai és költési szokásai. Az eredmények évről évre azt mutatják, hogy a magyarok a pihenést elsősorban a spórolt pénzükből vagy aktuális havi bevételükből fedezik, illetve hogy a bankkártyás fizetésnél egyre inkább előtérbe kerül az érintés nélküli technológia, nemcsak itthon, hanem már külföldön is” – mondta el Fatér Gyula, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetője. - Idén először azt is megvizsgáltuk, hogy a nyaralás mellett milyen egyéb nagyobb kiadásokra számítanak még a nyáron. A válaszadók háromnegyede lakásfelújításra és műszaki vagy szórakoztató elektronikai cikkek beszerzésére is költött - tette hozzá.
