Nyugodtan sörözhetünk: mesterséges színezéket nem, természetes méreganyagot alig tartalmaznak a piacvezető magyar sörök


Teszt: mesterséges színezékek és természetes méreganyagok a sörökben
A Tudatos Vásárló magazin legújabb száma egészségkárosító anyagok jelenlétét tesztelte a sörökben. Mesterséges színezék nincs, természetes méreganyag alig található a piacvezető magyar sörökben.

A Tudatos Vásárló magazin Otthon témájú, nyári számában laboratóriumi tesztnek vetettek alá tizenkét piacvezető palackozott világos sört, és mesterséges színezék (tartrazin), illetve természetes méreganyagok (ochratoxin) után nyomoztak.

Mesterséges színezékek
A tartrazin (E102) adja számos színezett élelmiszer élénksárga színét: többek között fagylalt, sütemény, keksz vagy puding gyártása során használják, a sörbe viszont nem kerülhet. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) szerint az erre érzékenyek szervezete az elfogadható napi beviteli mennyiségnél kisebb tartrazin bevitelt sem feltétlenül visel el, a reakció elsősorban bőrirritáció formájában jelentkezhet. Allergiaszerű tünetek különösen a szalicilsavra és ezek származékaira való érzékenység esetén fordulhatnak elő. A németországi ÖKO-Test terméktesztmagazin 2008-as vizsgálata, ha kis mennyiségben is, de több sörben kimutatta tartrazin jelenlétét. Ennek alapján a Tudatos Vásárló is kíváncsi volt arra, hogy a szabályozást mennyire veszik komolyan a hazai gyártók, forgalmazók. A jó hír az, hogy a laboratóriumi vizsgálat a tesztelt termékek egyikében sem mutatta ki semmilyen mesterséges színezék, így a tartrazin jelenlétét sem.

Természetes méreganyagok
A Tudatos Vásárló megvizsgálta a sörök ochratoxintartalmát is. Ez az anyag – a mikotoxinok egyik fajtája – a növényeket megtámadó penészgombák anyagcseréjének terméke, és az élelmiszerekben előforduló legveszélyesebb természetes mérgek közé tartozik. A fogyasztók számára leginkább az ochratoxin-A (OTA) fontos: a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal tájékoztató anyagai szerint elsősorban vesekárosító hatása közismert, de negatív hatással van az immunrendszerre, a májra és az idegrendszerre is, állatkísérletek során pedig rákkeltő és magzatkárosító hatást is kimutattak. További hátránya, hogy felhalmozódik a szervezetben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Európában az ochratoxin szempontjából a kávé és a szőlőlevek után a sör is a szennyezettebb áruk közé tartozik. Korábban a Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság, és egy török egyetem kutatói is kimutattak ochratoxint a sörökben.
A Tudatos Vásárló laboratóriumi eredményei szerint a sörök felében nem, a felében alacsony mértékben található ochratoxin. A legmagasabb értéket mutató termékből egy 55 kilós személy napi 13 vagy egy 80 kilós ember 19 félliteres korsó sört ihat meg egészségkárosodás nélkül. De ez csak akkor igaz, ha más ochratoxintartalmú élelmiszert nem vesz magához.