Régi, már-már elcsépelt mondás: reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, és vacsorázz, mint egy koldus. Mégis, úgy tűnik, érdemes felidézni, mert hazánkban a felnőttek 30 százaléka csak rendszertelenül vagy egyáltalán nem szokott reggelizni a Medián 2010. március végi kérdőíves felmérése szerint. Van, aki időhiányra panaszkodik, mások az alakjukat féltik, derül ki a McDonald's által publikált kutatásból. Pedig reggeli nélkül kezdeni a napot kifejezetten káros mind a szervezet, mind a munkavégzés szempontjából. Az éjszakai alvás során ugyanis testünk elhasználja az elraktározott glükózt, így az első étkezés feladata az újabb energiabevitel, amely javítja a teljesítményt, a memóriát és a kognitív funkciókat. Számos kutatás bebizonyította, hogy a reggeli elhagyása a napi energiabevitel csökkenéséhez vezet: kevesebb fehérje, telített zsírsav, vitamin és ásványi anyag jut a szervezetbe. Az elhízás elkerülésének sem eszköze. A teljes kiőrlésű gabona, a gyümölcs vagy a rozskenyér nem hizlal, ellenben beindítja az anyagcserét. Sőt, amerikai kutatók állítólag igazolták, hogy a reggel elfogyasztott két tojás 65 százalékkal javítja a fogyókúra hatását: a nagyobb jólakottság-érzés és a jelentősebb energiabevitel révén a nap hátralévő részében könnyebb betartani a szigorú korlátozásokat. A felmérés rávilágít a reggelizési szokások változására is. Bár a magyarok 80 százaléka reggelente otthon eszik, több mint másfél millióan hetente legalább egyszer máshol reggeliznek. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban komoly hagyománya van a házon kívüli reggelizésnek. Az irodába sietők egy része leginkább valamelyik kávézóláncban vagy gyorsétteremben fogyasztja el reggeli koffeinadagját. A croissant, esetleg rántotta mellett gyakran megjelenik a napi sajtó is - vagy mostanában a laptop -, hogy az irodába siető tájékozódjon a legfontosabb hírekről. Bár itthon nem egyszerű jó reggelizőhelyet találni, a Dining Guide tavaly szeptemberben azért összeállított egy tízes toplistát, ahol szerintük jót és jól lehet enni, akár már reggel nyolckor is. A gasztronómiai szaklap cikke szerint tőlünk nyugatabbra még a vendégeskedésnek is egyik legoldottabb, legkellemesebb formája a reggeli. Sőt, az egyik legelterjedtebb társasági összejöveteli forma: hétvégén délelőtt a jobb helyek előtt kígyózó sorok várakoznak, hogy hozzájussanak a kávéjukhoz.
Fiatalító kávé
A kávé hatására „felpezsdül" az emberi agy, és még antioxidánsok is jutnak a szervezetbe. Az antioxidánsok az anyagcsere során a természetesen és a kedvezőtlen környezeti tényezők - dohányzás, helytelen táplálkozás - következtében keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet. A szabad gyökök nagy szerepet játszanak a sejtek öregedési folyamataiban, és egyes betegségek, mint például az érelmeszesedés, a szívinfarktus vagy bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásában. A kávéhoz adott tej, tejszín vagy cukor - miként azt a Nestlé svájci K+F központja is igazolta - nincs hatással a mértékkel fogyasztott kávé pozitív élettani tulajdonságaira.
A cikk a Piac&Profit 2010. májusi számának NHD rovatában jelent meg.
