Mit csomagoljak neki, hova fizessem be, hogyan tudom kontrollálni, hogy mit eszik egész nap, ha reggel elmegy és csak este ér haza? Sok szülőben merülnek fel ezek a nyugtalanító kérdések, és a bizonytalanságot csak felerősíti, hogy gyakran hiányzik a kellő ismeret ahhoz, miként kellene a gyerek étrendjét életkorának megfelelően helyesen összeállítani. A dolgot nehezíti az is, hogy a gyerekek megfelelő fizikai és szellemi fejlődését tekintve lényegesen nagyobb a szükségleteikben is az eltérés egy kisiskolás és például egy kamasz között.
Mitől okos az OKOSTÁNYÉR®?
Másfél évvel a hazai felnőtt lakosságnak szóló táplálkozási ajánlás után a gyerekekét is kidolgozta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A Gyerek OKOSTÁNYÉR®-nál is megtartották a felnőtteknek kiadott ajánlás közérthető tányérformáját.
A szakembereket a praktikum vezérelte, amikor az eddigi piramis- vagy házalak helyett az étkezéshez egyértelműen kapcsolható tányéron jelenítették meg az egyes élelmiszercsoportok egymáshoz viszonyított helyes arányát, így az remélhetően könnyebben rögzül majd. Ugyancsak az életszerűség jegyében szakítottak az eddigi tápanyagalapú ajánlásokkal és élelmiszer alapúra váltottak. Miután a köznapi életben sem fehérjét, zsírt vagy szénhidrátot fogyasztunk, hanem húst, tejet, kenyeret, zöldséget és gyümölcsöt, az ajánlás is ezek egész napi étkezésre vetített arányát adja meg.
Mi a különbség a gyerek és a felnőtt OKOSTÁNYÉR® között?
Röviden: az adagok. Az alapvető különbség ugyanis abból adódik, hogy a 6-17 éves korosztály napi energia- és tápanyagigénye igazán sokrétű. Könnyű belátni, hogy egy hatéves gyereknek egész más a kalóriaszükséglete, mint egy kamasznak. Nem mindegy az sem, hogy milyen nemű a gyermek, és akkor még nem beszéltünk a fizikai aktivitásról és más egyéni tényezőkről.
A felnőttek és gyerekek napi étkezésének helyes arányai tulajdonképpen megegyeznek; nagyjából az étrendünk felét a zöldségnek és gyümölcsnek kellene kitennie, a másik felén osztoznak a gabonafélék: például a kenyér, péksütemény, tésztafélék, valamint a húsok, halak, tojás, tej és tejtermékek. A különbség elsősorban az elfogyasztásra javasolt élelmiszer-mennyiségekben van. Egy átlagos, közepesen aktív életmódot folytató felnőtt nőnek 2000, egy férfinak 2500 kcal a napi energiaigénye. Ez természetesen az egyéni tényezők (pl. életkor, fizikai aktivitás stb.) függvényében mindenkinél másként alakul. A gyermekek energiaigénye a kor, nem, testtömeg és aktivitás alapján nagy szórást mutat, iskolás korban napi 1300 és 3300 kcal között változik. Ezért a szakmai szervezet a gyerekeknek külön energiaigény-kalkulátort és adagolási útmutatót is kidolgozott.
De mennyi az annyi?
Az adagolási útmutató különlegessége, hogy a gyerekek kedvelt használati tárgyaival demonstrálja, egy-egy élelmiszerből mennyit jelentenek az ajánlott adagok. CD, mobiltelefon, jegyzettömb, kiemelő filc méreteivel jelölik, hogy mennyi egy adag paprika, vegyes zöldség, kenyér, egy marék dió és rizs vagy éppen hasábburgonya. Így a gyerekek számára is könnyebben értelmezhető, hogy miből mennyit kellene tenniük arra a bizonyos „okostányérra”.
