Műszeres vizsgálatok tanúsítják, hogy ha az ember ölében egy kutyát vagy egy doromboló cicát tart, húsz százalékkal csökken a vérnyomása. Az állat-ember kapcsolatot vizsgáló kutatók kimutatták, hogy azoknak, akik együtt élnek házi kedvenceikkel, alacsonyabb a koleszterinszintjük, a vérnyomásuk, valamint a stressz-szintjük, mint azoknak, akik nem élnek állatokkal. Az ember az állattól megkapja azt, amire leginkább szüksége lenne: az elfogadást.

Az állat nem fél kimutatni szeretetét, s viszont, egy háziállatot megsimogatni viszonylag kockázatmentes dolog.

Nincs abban semmi meglepő, hogy az állattartás is kitermelte a maga civilizációs őrületeit.  A kutya - és kakasviadalok, a rémséges állatöltözékek, a beteges tenyészkeverékek, a természetes tápláléktól fényévnyire lévő állateledelek pontos látleletei a korszaknak, amely "legyőzte a természetet."  Egy állatkert - lett légyen a leghumánusabb is , valójában börtön és siralomház, a bentlévők számára.

Az otthon tartott állatok közelében, velük játszva, őket simogatva endorfinok, vagyis boldogsághormonok szabadulnak fel, erősödik az immunrendszer, könnyebben megy az ellazulás, a relaxáció, oldódik a magány és a szomorúságérzés, csökken a fájdalomérzet.

A természet érintésének jótékony hatása persze nem lehet átütő erejű.  Akár állatkertet is berendezhetünk lakásunkba, emberi kapcsolataink ettől még nem forradalmasodnak. Egy felmérés szerint a kutya- és macskatartók kilencvenkilenc százaléka kedvencüket teljes jogú családtagnak tekinti. Ami könnyen jelentheti, a napi-egy-két oldalbarugás lehetőségét.

De vannak háztartások, ahol a kedvenc dirigál. Erről momentán megbízható adatokkal nem rendelkezünk.

R.G.