„A kézirat lezárásakor még nem tudjuk, hogyan fog az ország megküzdeni a válsághelyzettel. De azt már láttuk, milyen elképesztő erőfeszítést tettek a tanárok és az iskolák a távoktatásra való átállásban, és látjuk a közösségi összefogásokat, a szolidaritás megnyilvánulását, a gyerekekért és idősekért vállalt felelősség jeleit. Ennek tudatában írtuk és véglegesítettük a jelentés szövegét – reménykedve abban, hogy ez a négy éve tartó vállalkozásunk arra, hogy nyomon kövessük a gyermekjogi szempontból fontos magyarországi történéseket, nemcsak a múlt egy darabjának lenyomata, hanem a jelen történéseinek jobb megértését is segíti” – hangsúlyozza Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány vezetője.
Néhány adat a jelentés legfontosabb megállapításai közül:
- Intenzív jogalkotás: 2019-ben az év minden munkanapján legalább két olyan jogszabály született, ami érintette a gyerekeket.
- Kihívások a gyermekvédelemben: minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában (173.000 fő); továbbra is kevés a nevelőszülő; nőtt az állami gondoskodásba kerülő gyerekek száma; egyre több ügyük van a gyermekjogi képviselőknek.
- Az egészségügy nehézségei: a házi gyermekorvosok 40%-a nyugdíjaskorú (20%-uk 70 évesnél idősebb).
- Gyermekszegénység: a gyerekek közel negyede (23,8%) veszélyeztetett.
- Oktatás: jobban teljesítettek a magyar gyerekek a PISA-teszten, miközben a sajátos nevelési igényű gyermekek száma egyre nő.
Kicsit részletesebben pedig az alapítvány ezekről számol be:
Intenzív jogalkotás: a Köznevelési törvény 2019. szeptember 1-jével hatályba lépett rendelkezései megszüntették a tanulók számára a magántanulói jogviszony lehetőségét, helyébe az egyéni munkarend lépett. További újdonsága, hogy a gyerek már nem az 5., hanem a 4. életévének betöltéséig mentesíthető csupán az óvodába járás alól. A Fővárosi Ítélőtábla összesen 28 általános iskola esetében állapította meg, hogy ott a roma gyerekeket jogellenesen elkülönítették.
Kihívások a gyermekvédelemben: a családban 10-ből 4, az iskolában 10-ből 6 gyerek nem hall a bántalmazásról, az online biztonságról pedig a családok felében beszélgetnek a gyerekekkel. A szexuális kapcsolatot a törvény már 12 éves kortól kezdve lehetővé teszi, de csak a gyerekek felével (47%) beszéltek a szexualitásról a családban, és még kevesebb szó esett erről az iskolában (40%-ukkal beszéltek ott róla). Az alkohol és drog 10-ből 4 esetben nem téma a gyerekek és a felnőttek között. 2019-ben több olyan, családon belül elkövetett, súlyos erőszakos bűncselekmény történt, amit erős médiaérdeklődés kísért. A gyilkosságig fokozódó kapcsolati erőszaknak 10 esetben gyerek is az áldozata volt.
Egy több mint 9 ezer 18 éven aluli fiatalt megkérdező felmérésből kiderül, hogy a kamaszok 74%-a használja 3 óránál többet naponta az internetet, 40%-uk pedig több mint 4 órát tölt rajta, általában okostelefonról. A megkérdezett fiatalok 44%-a számolt be arról, hogy zaklatták már az interneten. Továbbá a megkérdezett 14 éven aluliak 33%-a nyilatkozta, hogy kértek tőle erotikus képet az interneten.
Hogy a koronavírus-járvány miatt távoktatásban tanuló, az idejüket otthon töltő gyerekek mennyire vannak biztonságban, arra a legfrissebb (2018-as) adatok azt mondják, hogy Magyarországon minden 10. gyerek veszélyeztetett a saját családjában.
Az egészségügy nehézségei:
2019-ben országszerte 17 intézménnyel kevesebb helyen volt biztosított a gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátás 2018-hoz képest. A gyerekeknek fenntartott lelkisegély-vonalak arról számoltak be, hogy 2019-ben átlagosan naponta 3-4 öngyilkossági krízissel találkoztak. 2019-ben a házi gyermekorvosok 40%-a volt nyugdíjaskorú. A 2018-as 89 betöltetlen gyermekorvosi szolgálat száma 2019-ben 110-re nőtt, ami azt jelenti, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye és Budapest kivételével minden megyében stagnált vagy tovább növekedett a betöltetlen gyermekorvosi szolgálatok száma.
2019-ben több, mint 5300 gyerek részvételével zajlott „Te hogy látod?” kutatás kérdőívét kitöltő gyerekek negyede osztotta meg az orvosokkal, egészségüggyel kapcsolatos tapasztalatait, ahol főként a negatív élményeikről számoltak be.
Gyermekszegénység: az elmúlt években folyamatosan nőtt a gyerekintézményekben élő gyerekek száma a KSH adatai szerint. Ma megközelítőleg minden 100. 0-2 éves korú gyerek él gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél, ami közel a duplája a 2010-es adatoknak. Ugyanakkor az egységes örökbefogadási rendszer 2014. évi bevezetése óta az örökbefogadások száma növekedésnek indult.
A támogatások ellenére a családi pótlék összege 10 éve nem nőtt. A gyerekszám csökkenése miatt a családi pótlékot igénybe vevő családok és gyerekek havi átlagos száma folyamatosan csökken, de így is 2018-ban havonta átlagosan több mint 1 millió 750 ezer gyerek vette igénybe a támogatást. Az Eurostat 2019-ben publikált adatai alapján szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek közé Magyarországon 2018-ban a gyerekek 23,8%-a tartozott.
Oktatás: 2019 második felében 4543 üres pedagógus-álláshely volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Egy magyar pedagógus 2019-ben átlagosan heti 56 órát dolgozott az iskolában, amin felül még 18 órát töltött otthoni felkészüléssel és adminisztrációval. Ez az oktatási rendszer kapta feladatául 2020 márciusában a távoktatásra való átállást és a tanév végéig tartó jó minőségű tanítás biztosítását.
A „Te hogy látod?” kutatás alapján készült, az ENSZ-nek elküldött jelentés szerint a minőségi oktatás a legfontosabb a gyerekeknek, illetve az, hogy több lehetőséget kapjanak az ország jövőjével kapcsolatos döntések befolyásolására. 2019-ben az éghajlatváltozás miatti aggodalom világszerte megmozgatta a diákokat. Ez a magyarországi gyerekek második legnagyobb aggodalma a jövőt illetően, ami elsősorban a gimnazisták körében jelentős.
A jelentés animációs kisfilmjét IDE KATTINTVA nézhetitek meg.
