Legjobban a húsvéti csokifigurák iránt nőtt meg a kereslet. A háztartások majd 60 százaléka vásárolt többet a szezonális termékekből. Míg a 2014-es húsvétkor egy háztartás átlagosan 789 forintot adott ki egy-egy vásárláskor húsvéti csokifigurákra, addig ez a szám a 2015-ös szezonban 969 forintra nőtt. A kiadások növekedéséhez a termékcsoport 9 százalékos árdrágulása is hozzájárult.
Az ünnepi édesség vásárlásánál az ismert márkanevek és az általuk garantált minőség fontos szempont a magyar családoknak. A kereskedelmi márkák jelentősége az üreges húsvéti csokoládék piacán továbbra is messze elmarad a napi fogyasztási cikkek teljes piacán mért átlagnál. Ez azt jelenti, hogy a húsvéti csokoládéfigurák körében, a megvásárolt mennyiség kevesebb, mint 10 százaléka származik a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett sajátmárkás termékcsoportból.
A húsvéti édességcsomagok esetében ez a szám magasabb – mintegy 33 százalék –, mivel sok esetben a kereskedelmi láncok maguk állítanak össze szezonális csomagokat.
A kereskedelmi csatornák közül a tavalyi húsvéti szezonban a hipermarketek tovább tudták erősíteni piaci pozíciójukat. A legtöbb ilyen finomság e bolttípusból származott. A hipermarketek növekedésével párhuzamosan csökkent a diszkontok mennyiségi részesedése mind a húsvéti ajándékcsomagok, mind a csokoládéfigurák esetében. A szupermarketek súlya szintén csökkent mindkét piacon, viszont a kisboltok szerepe (ezen belül is a kisbolt láncoké) növekedni tudott. (Forrás: Háztartáspanel, GfK)
A másik hagyományosan fontos termék a húsvéti sonka. Míg tavaly egy átlagos hónapban ötből egy háztartás vett sonkát, addig a húsvéti szezonban a háztartások négyötöde vásárolta a hústerméket. A 2014-es húsvéti szezonhoz képest mintegy 10 százalékkal többet költöttek a magyar háztartások sonkára a tavalyi szezonban: egy vásárlás alkalmával átlagosan 1228 forintot. A kategória átlagára az elmúlt egy-két évben kismértékben emelkedett (3-5 százalékkal), 2015-ben egy kilogramm húsvéti sonka ára 1468 Ft volt.
A húsvéti sonkából megvásárolt mennyiség korcsoport szerinti megoszlását elemezve látszik, hogy az idősebb korosztály (50+) súlya nagyobb, mint a teljes napi fogyasztási cikk piacon betöltött szerepük. Másként megfogalmazva, az idősebb korosztály fontos célcsoportja a húsvéti sonkának, a háztartások által megvásárolt mennyiség 72 százaléka 50 évesnél idősebb vásárló kosarába került.
A szezonális édességekhez hasonlóan a hagyományos ünnepi fogásnak számító sonka beszerzésének fő forrása is a hiper- és szupermarket csatorna. A felét ott szerezzük be. Nem szabad megfeledkezni azonban a hentes és húsáru boltok szerepéről sem, a háztartások hatoda ott szerzi be a finomságot.
Az ok, amiért előnyben részesítik a vásárlók a modern kereskedelmi csatornákat a húsvéti időszakban részben az, hogy a nagy áruválasztékkal rendelkező, nagy alapterületű üzletekben kényelmesebben elvégezhetik a húsvéti nagybevásárlásokat, másrészt pedig a hipermarket esetében a versenyképes ár is fontos szempont. A tavalyi húsvéti időszakban a sonka átlagára a vizsgált csatornák közül a hipermarket csatornában volt a legalacsonyabb kilogrammonkénti 1273 forinttal, a teljes piacra számított 1468 Ft/kg-os átlagárral szemben.
A hentesüzletek népszerűségének növekedése annak ellenére megfigyelhető, hogy a húsvéti sonkát a piaci átlagárnál 20 százalékkal drágábban lehetett e bolttípusban megvásárolni az elmúlt években. Az üzlettípus azoknak kínál vonzó alternatívát, akik számára a személyes kiszolgálás és a hazai minőség fontos szempont a vásárlásnál! (Forrás: ConsumerPanel, GfK)
