Beszédes szervünk: a gége
A hangok képzése során a tüdőből kiáramló levegő miatt a hangszalagok alatt megnövekedett nyomás jön létre, melynek hatására egymástól eltávolodnak és a kiáramló levegő meg is rezegteti a hangszalagokat. A levegő távozásával a nyomás lecsökken és ez a rugalmas hangszalagokra szívó hatást fejt ki, így azok ismételten összezáródnak – magyarázza dr. Holpert Valéria, a Budapesti Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter orvosa. A folyamat következtében keletkező ún. primer gégehang aztán a toldalékcsőben - a hangszalagoktól az orrüregekig terjedő anatómiai képletek - alakul át a fülünk által észlelt hanggá.
A hangképzés rendellenességei
A hangképzési zavarokat két nagy csoportba oszthatjuk:
- az organikus / szervi / eredetű zavarok
- a funkcionális hangképzési zavarok
Utóbbi esetben látható elváltozás nélkül rekedt, fénytelen a beteg hangja. A két csoport nem különíthető el minden esetben élesen egymástól, mert az organikus zavarok következtében helytelen hanghasználat is kialakulhat, ami az organikus zavar megszüntetése esetén sem hozza meg a várt eredményt: a tisztán csengő, erőteljes, jól modulálható beszéd és énekhangot. Ugyanakkor a hosszú ideje fennálló funkcionális hangképzési zavarok, a helytelen hanghasználat talaján is kialakulhatnak szervi elváltozások a hangképző rendszerben.
A hangképzés automatizmusának zavara leginkább a következő csoportoknál fordulhat elő:
- azon egyének, akik foglalkozásukkal kapcsolatban rendszeresen túlerőltetik a hangjukat,
- helytelen énektechnikát alkalmazók,
- nem megfelelő hangosztályba sorolt énekesek,
- impulzív természetű gyermekek.
A hangképzés zavarai nagymértékben befolyásolják az egyén mindennapi tevékenységeit, kommunikációját. A hangképzés eltérései korlátozzák az egyén társadalmi érintkezését, gátolják a foglalkozásának gyakorlását, ezáltal hatással vannak az egész ember személyiségére. Ezért is fontos, hogy komolyan vegyük a hangképzési rendellenességeket.
Kihez forduljunk panaszok esetén?
A foniátria az a fül-orr-gégészetre épülő tudomány, amely a hangképzés élettanával, kórtanával, a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. Határterületi tudomány, mely a fül-orr-gégész foniáteren kívül a belgyógyász, a gyermekgyógyász, a neurológus, az audiológus, a logopédus, a pszichológus, a stomatológus és a gyógypedagógusok közös munkáját igényli.
A leginkább veszélyeztetett csoportba tartozó egyéneknél a hangszínben, a hangtartásban, a hangmagasságban és a hangerőben illetve annak fokozásában észlelt változások esetén a foniáter segíthet a panaszok kezelésében. Ne várjuk meg, amíg hangunk szinte használhatatlanná válik a mindennapi kommunikációban és választott hivatásukban! Ne tartsuk "helyesnek", ha egy kisgyermek egy mély hangú felnőtt hangján szólal meg, hanem tegyünk közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy szépen csengő, tiszta hangú felnőtté váljon.
forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
