Szörfözgettem a neten, és egy profiboksz témájú honlapon találkoztam egy bokszoló rövid életrajzával. Ez az ember 1923. szeptemberében született mindenféle olyan adottság híján, ami egy embert jó bokszolóvá tehet. Meggyőződésem, hogy róla mintázták Rocky Balboa figuráját a Rocky-sorozatban, és engedjék meg, hogy egy kicsit rendhagyó módon kis vágásokkal ezt adjam most közre. Rengeteg dolgot lehet belőle tanulni, ezért a kommentárral nem befolyásolok senkit...
Rocky volt a legkeményebb és legerősebb öklöző azok közül, akik valaha kesztyűt húztak.
Nem ismert félelmet és a fájdalom szó is hiányzott a szótárából.

Katona évei alatt részt vett a Normandiai partraszállásban is 1944-ben. Még a partraszállás előtt, amikor a Fort Lewis-ba ment, került kapcsolatba az ökölvívással. Marciano nem volt igazán egy ökölvívó alkat. Rövid vastag lábai és rövid karjai voltak. Kis pocakot eresztett a túlzott borfogyasztástól és a zsíros ételektől. Eléggé durván küzdött, a szabályokra fittyet hányt. Azok az emberek, akik akkoriban látták csak a fejüket csóválták. Egy híres edző, Joe Cirelli mondta is Rocky-nak : "Fiam a bokszot felejtsd el." "Túl öreg vagy már ehhez, nem vagy elég magas, a karod túl rövid a combod pedig túlzottan vastag. Jobb, ha elfelejted ezt az egészet! " "A profik között megennének reggelire"
Amatőr karrierjének mérlege 12 mérkőzés 8 kiütéses győzelem és 4 pontozásos vereség. Pályafutása az amatőrök között igen érdekesen indult. Az első amatőr mérkőzésére 1946. április 15-én került sor. Éppen eltávozáson volt és nem keltette sportoló benyomását. Rengeteget dohányzott, habzsolta az édességeket és az alkoholt sem vetette meg akkoriban egyszóval nem sportolóhoz méltóan tengette az életét. Elvileg 30 dollárt kapott volna a küzdelemért és egy hasonló kvalitású ellenfél ellen kellett volna megmérkőznie. De mikor megkezdődött az amatőr torna a szervező szólt Rocky-éknak, hogy csak egy nehézsúlyú ellenfél jelent meg és az nem más, mint a többszörös aranykesztyűs, Henry Lester. Rocky azonban nem hátrált meg így is kiállt ellenfele ellen, aki már jó pár győzelmen túl volt és 3-szor nyert aranykesztyűs bajnokságot. Rocky pályafutásának legrosszabb teljesítményét nyújtotta ezen a mérkőzésen. Az első menetben nagy rohamozásba kezdett rengeteget ütött, amelyek alig-alig találták el az ellenfelet és a második menetre teljesen elfáradt és kifulladt. Mikor Lester vérszemet kapott és megpróbálta kiütni a teljesen zilált Marciano-t, kétségbeesésében térddel hasba rúgta Rocky az ellenfelét. A bíró diszkvalifikálta őt, és nagy füttykoncert közepette kitessékelték a ringből. Rocky később bevallotta öccsének, hogy egy dolgot megtanult ebből a vereségből, nem szabad ilyen rossz kondícióval a kötelek közé lépni és a későbbiekben mindent meg is tett, hogy a kondíciója kiváló legyen. Ez a vereség motiválta a későbbiekben is, mikor fanatikusan edzett többet mint előtte bármelyik nehézsúlyú versenyző. A seregbe való visszatérte után sokkal jobban figyelt a kondíciójára és 1946 augusztusában részt vett az Amateur Athletic Union (AAU) bajnokságán. Az első két fordulót simán vette már az első menetben kiütötte mindkét ellenfelét. Látva brutalitását a következő két ellenfele ki sem állt ellene és egyből a döntőbe került. Azonban a bal könyöke megrándult és mire a mérkőzés elkezdődött az egyik kezét csak nagy fájdalmak kíséretében tudta mozgatni ám még így is kiállt ellenfele ellen, akitől végül pontozásos vereséget szenvedett, de úgy, hogy szinte csak az egyik kezét használta. A torna után 6 hétig volt kórházi kezelés alatt, mire teljesen rendbejött. 1947. március 17-én élete első profi meccsét is megvívta de mivel tudta, hogy anyja nem nézi jó szemmel azt, hogy a fia bokszoló erre a mérkőzésre, mint Rocky Mack ment el. Így lehetséges, hogy a profi meccse után még vívhatott néhány amatőr mérkőzést is. 1948 márciusában benevezett a New Yorki Össz-keleti aranykesztűs bajnokságra. Első ellenfelének Coley Wallace-nek félelmetes volt a mérlege: 17 mérkőzésből 17 kiütéses győzelem. Rocky végig irányította a mérkőzést és szemmel láthatóan jobb volt ellenfelénél ennek ellenéra a végén a vezetőbíró Wallace kezét emelte a magasba. A közönség óriási füttykoncerttel fejezte ki tiltakozását a téves ítélet láttán. Rocky ekkor elhatározta, hogy minden ellenfelét ki fogja ütni, hogy ne kelljen a bíróra bízni a döntést. A tornán a következő ellenfele Bob Girard volt, aki sokkal magasabb és nehezebb is volt Rockynál, plusz Rockynak megint előjött a korábbi könyöksérülése ezért ezen a mérkőzésen is csak fél kézzel dolgozott. Girard győzött végül pontozással. Girard később ezt nyilatkozta: "Hogy tudtam legyőzni a félelmetes harcost ? A válasz egyszerű: Mert csak 3 menetig tartott a mérkőzés. 3 menetben nagyon sokan le tudták volna őt győzni. De nincs ember a világon aki egy 15 menetes meccsen le tudta volna győzni őt. Se Dempsey se Ali, sem senki. Én már akkor tudtam, hogy világbajnok lesz belőle előbb-utóbb. Nem volt ellenszer ellene. Nem lehetett megsebezni. Ha bekapott egy kemény ütést még nagyobbakat kezdett el ütni és minden ütésre két válasza is volt mindjárt." Ezután meg kiütötte Brocktonban Joe Sidlaskit az első menetben, majd Bostonban részt vett az olimpiai selejtező tornán. A tornán nagyon szépen szerepelt első ellenfelét kiütötte majd a második ellen meggyőző pontozással győzött, azonban a mérkőzésen megsérült a kézfeje így nem kerülhetett bele mégsem az olimpiai csapatba. Kreutz Zsolt
Willtord Magyarország