Nem így a szintén nemrég megjelent Szodoma százhúsz napja, ami alapjául szolgált a szigorúan 18 éven felülieknek készült, Szodoma és Gomora, avagy … című Fellíni filmnek, nem is szólva a pár hónapja bemutatott Sade márki játékai című filmről, ami elég megrendítő képet mutat Sade úr viszontagságos életéről, ami szorosan összefüggött filozófiai-erkölcsi hitvallásával.

Sade márki ugyanis nem csak a gyakorlatban de a filozófiában is maradandót alkotott. A kor amelyben élt tocsogott a vérben, őt magát is többször ítélték halálra, s ha hinni lehet a korabeli forrásoknak, lenyakazását azért kerülte el, mert egy nappal az ítélet végrehajtásának időpontja előtt jött thermidor 10. mikor is Robespierre fejét választották el törzsétől. S ez egyben politikai fordulatot is hozott a francia történelemben. A börtönökkel már kevésbé volt szerencsés, megjárta a Bastille-t, s életét is börtönben, vagy ami majdnem ugyanaz, egy pszichiátriai intézetben fejezi be, mégpedig a Charentoni-ban, amelyet ha máshonnan nem, Weis, Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkoltatása kezdetű .s igen hosszú című darabjából ismerhetünk.

Visszatérve Sade úr könyvéhez, tudom ajánlani azoknak, akik szeretik a szókimondást, nem prűdek, s el tudják képzelni, hogy van ami nem több, mint elmejáték, verbális abszurd, ami azt a célt szolgálja, hogy a valóság ellentmondásait gondoljuk, vigyük végig a képzeletben a lehetetlenig. A Filozófia a budoárban egy ötszereplős darab, melyben ki-ki elmondja és meg is cselekszi saját felfogását erkölcsről, örömről, kéjről, gyűlöletről...