Ferenc pápa idei húsvéti üzenete igen sokrétű, de vezérgondolata mindvégig a remény, "amire a világ szomjazik". Dr. Szöőr Anna és Prof. Dr. Ősapay György ennek apropóján nyilatkoztak a gyermekvállaláshoz elengedhetetlenül fontos pszichológiai háttérről, lelki egészségről.
"Amikor a Pápa reményről szóló mondatait ízlelgetjük, gyakran eszünkbe jut a kifejezés kétélűsége, miszerint a reménykeltés soha nem lehet a hamis illúzióba való kergetés. Elgondolkodunk a többgenerációs családmodellről, amelyet olyan jó lenne feltámasztani, de mégis reménytelennek érezzük látva a mozaikcsaládok megszaporodását. Felmerül bennünk az európai egzisztenciális bizonytalanság, a fiatal férfiak önbizalmának hiánya, ami miatt nem merik a házas párkapcsolatot sem vállalni, nem hogy gyermeket" - mondta Dr. Szöőr Anna jogász-pszichológus, aki úgy véli, a nők több szempontból is bizonytalan helyzete szintén illúzióvá teszi a békés, szép nagycsaládok újraélesztésének reményét.
"A pápa beszéde sokféleképpen értelmezhető, de elsősorban a nehézségek összefogással való leküzdéséről szól. Mi kell az összefogáshoz? Szeretet, türelem és kitartás, amely csakis az összetartó közösségek erejéből meríthető. Valóban szereti-e a házaspár azon tagja a másikat, aki például ha a párja minden áron gyermeket akar, ő mégis a karrierépítést tartja elsődlegesnek? Ez is egyik fő oka, hogy Magyarországon meredeken emelkedik az első gyereküket negyvenéves koruk fölött szülő nők aránya, a '70-es évektől napjainkig negyvenszeresére növekedett ez az arányszám. Gondol-e arra, hogy az életkor előrehaladtával csökkenti az esélyét a gyermekvállalásnak, fokozza a reménytelenségből adódó stresszt, az örömteli természetes fogamzást felváltja a mesterséges megtermékenyítés" - nyilatkozta a főként párkapcsolati problémákkal foglalkozó pszichológus.
Ma a fiatal párok sokasága rohan első ijedtségében az orvoshoz, hogy segítsen “gyermeket csinálni”. Ha mégis sikerül a gyermekáldás 40 éves kor körül, neurotikussá teheti a szülei elvesztéséért, életkora lélektani sajátosságából adódóan, természetesen aggódó gyermeket? A kizárólag a munkájában türelmes, de a családi élet fontosságát háttérbe szorító ember gondol-e arra, hogy "meglopja" a szeretteit azáltal, hogy elveszi tőlük az otthon melegségét és ez ugyan sikerhez vezethet, de igazi boldogsághoz soha. Magyarországon 1,3 millióan élnek tartós párkapcsolat nélkül.
Mi adhat mégis reményt a mai világban?
A jelenleg letargiában lévő lelkek fény felé fordulni akarása, az a kiút keresés, ami most életbevágó az európai ember fennmaradása végett. Az a diszkomfort érzet, amely leküzdésének egyetlen megoldása lehet a test és lélek együttes megújítása, annak tudomásul vétele, hogy sem a testi, sem a lelki egészség nem érhető el pótcselekvések által.
Tudomásul kell vennünk, hogy nekünk kell biztosaknak lenni önmagunkban ahhoz, hogy biztonságot tudjunk adni másoknak. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az egészségesen, szeretetben, harmóniában élő pároknál könnyebben következik be a kívánt gyermekáldás. Elengedhetetlen a kismamák és kispapák páros felelősségvállalása a fogamzás előkészítésétől kezdve és a szoptatás idejének a végéig fokozottan ügyelve a kismama táplálkozására, életmódjára és természetesen utána is a család védelmére.
"A testi egészség mellett ugyanolyan fontos a lelki egészség is. A gyermekvállaláshoz elengedhetetlen az értékkövető család, ami kissé leegyszerűsítve nem jelent mást, mint hogy nem helyettesítjük divatirányzatokkal az ösztöneinkből adódó késztetésünket, miszerint időben leszünk édesanyák és édesapák, amely az egészségtudatos életmód mellett lehetővé teszi számunkra azt, hogy még a dédunokáinkban is gyönyörködhessünk. Hogy ma ezeket a gondolatokat nem reménynek, hanem illúziónak éljük meg? Kizárólag rajtunk, azaz az egyén elhatározásán és a társadalom szemléletváltásán múlik, hogy mikor törjük át e témakörben a két fogalom közti határt" - mondta Prof. Dr. Ősapay György, a népszaporulat kérdésével, meddőségi problémák elemzésével, korrigálási lehetőségeivel foglalkozó szakember, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
