Aki nem adta fel…
V. Zsuzsa 10 év sikertelen próbálkozás után, 45 évesen hozta világra a kisfiát. Történetét azért osztotta meg velünk, hogy erőt adjon a sorstársainak… Teljes nevét és a fotózást azonban nem vállalja, hiszen mint mondja, Magyarországon még mindig furcsán néznek a lombikbabákra, és csak kevesen tudják, hogy ők ugyanolyan egészségesek, mint a többi lurkó.
A gyönyörű, 10 hónapos kisfiú lelkesen kapaszkodik az édesanyja nyakába. Zsuzsa nagyon büszke rá, hiszen minden vágya az volt, hogy a két nagyfia mellett az új kapcsolatából is szülessen gyermeke.
– Tíz éve kezdődött a kálváriánk. Az új párommal közös gyermeket akartunk, de hiába próbálkoztunk, nem fogant meg a baba. Mivel spontán nem sikerült teherbe esnem, elmentünk orvoshoz, aki többféle problémát is talált, és a lombikprogramot javasolta. Először egy nagy magánintézetben voltunk, de két sikertelen beültetés után egy kisebb magánintézményhez fordultunk. Ott sem sikerült a lombikprogram, úgyhogy egy állami kórházba kezdtünk járni. Három, állami és magán intézetben összesen 14 sikertelen beültetésen estem át hét év alatt. Ebből az állam persze csak ötöt finanszírozott, a többit mi álltuk. Anyagilag, de főleg lelkileg nagyon megviseltek azok az évek...

Küzdelem a csodáért
– Közben kiderült, hogy van két kis miómám, ami megnehezíti a teherbe esést, ezért megműttetem magam. Az operáció utáni újabb beültetés is sikertelen volt, ráadásul addigra a kapcsolatunk is megromlott. Nagyon elkeseredtem. Ekkor már 43 éves voltam és hajszál híján feladtam az egészet…
– Az volt a szerencsém, hogy az egyik barátnőm a tudtomon kívül bejelentett Vereczkey Attila doktorhoz, és mivel nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni, hát elmentem a megbeszélt konzultációra. A vizsgálaton aztán kiderült, hogy még 6 miómám van, ráadásul ezek 4-5 centisek. Alig akartam elhinni, hiszen három hónappal azelőtt volt a műtétem...
– Vereczkey doktor javaslatára újabb operáció következett, mely során nem hasi úton, hanem laparoszkópiával távolították el a miomáimat. Ezt követően már a doktor úr végezte el a lombikbébi beültetést, amely sikeres volt ugyan, de egy vírusfertőzés miatt elment a baba. Újra elkeseredtem, de maradt bennem annyi erő, hogy elmenjek még egy beavatkozásra. Hittem az orvosomban és abban a szakmai koncepcióban, amit ő képviselt, így még egy utolsó beültetésre vállalkoztam. A beültetés ismét sikeres volt, és 10 hónapja, csodával határos módon, végre megszületett a kisfiam!
- Nagyon hálás vagyok a doktor úrnak és a klinika dolgozóinak, mert mindent megtettek, hogy gyermekem lehessen. Ma már nem haragszom a korábbi orvosaimra, de néha belegondolok, ha lelkiismeretesen vizsgáltak volna meg, és már korábban megoperáltak volna, ma már egy kilenc éves gyerekem is lehetne, és akár testvérei is lehetnének. Arról már nem is beszélve, hogy sem a kapcsolatomnak, sem a munkámnak nem tett jót a sok tortúra. De azt mondhatom, hogy nagyon szerencsés voltam, hogy megtaláltam azt az orvost, aki segíteni tudom rajtam.



Ne adják fel!
– Azt gondolom, egy idő után az embernek fel kell adni a próbálkozást, de csak akkor, ha már nem hisz abban, hogy sikerülhet a dolog. Én viszont a szívem mélyén mindvégig hittem abban, hogy újra anya leszek. A sikertelen próbálkozások alatt elkezdtem babaruhákat venni, egészen a 68-as méretig mindent megvásároltam. Az ismerősök azt hitték, megőrültem, de belül éreztem, tudtam, hogy sikerülni fog. Nem véletlenül mondják, hogy szinte minden fejben dől el...
– Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ne ragadjon le egy helyen, keresse meg a legjobb orvost, és hacsak nincs olyan probléma, ami kizárja a terhességet, ne adja fel, hiszen egy gyereket semmi sem pótol. Szeretném, ha másnak is megadatna ez a boldogság.

Bízza specialistára!
A meddőségnek egyszerre több oka is lehet, illetve sok esetben egy párnál közös a probléma: például a férfinak nem megfelelő a spermaképe és herevisszere van, emellett a munkahelyén tartósan fokozott stressznek van kitéve, mely miatt lelkileg mélyponton van. Ezzel egy időben a hölgy PCOS- szindrómával küzd, ami a hormonháztartás zavarát jelenti, a petevezetői pedig egy régi gyulladás következtében nem jól működnek.
„Kijelenthetjük, hogy lényegében van egy hihetetlenül bonyolult viszony- illetve szerkezeti rendszer, melynek minden egyes pontján lehet egy felmerülő probléma /hormonális zavar illetve - akár anatómiai, akár genetikai – rendellenesség, csakúgy mint a különböző lelki okok, gátlások/ az egész működését boríthatja: ha a rendszer bármely pontja megsérül, az egész sérül. Képletesen fogalmazva, egy Fomra1- es autóval sem lehet célba érni vagy a versenyt megnyerni, ha a motor rosszul van beállítva, vagy ha csak egy aprócska csavar ki van lazulva, vagy a fék van elkopva, de úgy sem, ha a pilóta sincs top formában…”- magyarázza a főorvos úr.
„Ebből kifolyólag mi komplex módszerrel dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egyszerre több szakember kezeli a páciens problémáit. Így az előbb szemléltetett példánál az utóbbi problémát kezelheti a nőgyógyász, a többit azonban jobb az adott szakterületek specialistáira, pszichoterapeutára vagy andrológusra bízni. A párokat nem küldjük el egyből a lombikprogramra, mert az a célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a legkevésbé megterhelő módon, a lehetőséghez képest a legolcsóbban, és szakmailag a legeredményesebb módon oldjuk meg a páciens problémáját. Ez nem mindig nőgyógyászati út, lehet, hogy egy endokrinológiai gyógyszer felírása vagy a herevisszeresség megoldása is elég” - mondja Vereczkey doktor.