Alagutak a testben
Alagút szindrómának nevezzük azokat a test különböző pontjain megjelenő kínzó fájdalmakat, zsibbadásokat és izomgyengeségeket, amelyekért az adott területet beidegző idegnyomódások tehetők felelőssé. Azért használható itt az alagút kifejezés, mely egy szűkebb anatómiai résről van szó, amelyben idegek és erek futnak az ínak között. Ha ebben az alagútban valamilyen duzzanat, gyulladás, vizenyő keletkezik, ez a szűk csatorna még inkább összenyomódik és elkezdi nyomni az idegeket és az ereket. Ennek lesz a következménye az összes tünet, a kezdeti zsibbadástól a később jelentkező érzéskiesésig és fájdalomig. Legvégül, legsúlyosabb következményként előfordulhat az izomgyengeség és az izomsorvadás is az ideg által ellátott területen.
Alagutak – vagyis anatómiai csatornák – több testtájon vannak, de problémák jellemzően a könyökben, a csuklóban és a kézben lévő kisízületeknél jelentkeznek, amelynek jellemző tünete a kar fájdalma és/vagy a kéz az ujjak zsibbadása. Szakmailag éppen az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a reumatológus meghatározza a tünet okát, hiszen a probléma lehet a csuklóban, a könyökben és a nyakban – éppen ezért nehéz a diagnosztizálás.
Az okot kell megszüntetni
-Ha az érintett területre lokális infiltrációt – vagyis egy injekciót - adunk gyulladáscsökkentő anyaggal, akkor a szúrás után 1-3 napon belül nagyon jelentős javulás jön létre, ugyanis így az a probléma szüntethető meg, amely az összenyomatódást okozza. Ehhez a speciális technikához pontosan ismerni kell az alagút anatómiai elhelyezkedését. – ismerteti dr. Pál Mónika, az Oxygen Medical reumatológusa.
- Sokszor már az első injekció is megszünteti a fájdalmat, de az is elképzelhető, hogy a teljes javuláshoz ismétlésre van szükség. Ugyanazon területre legfeljebb három injekció adható, megfelelő időközönként, néhány napos különbségekkel. Mivel jórészt szteroidot használunk gyulladáscsökkentőként, nagyon fontos, hogy pontosan meghatározzuk, hogy rövid, közepes, vagy hosszú hatású válfaját használjuk.
Alternatív megoldás
Mindazoknak, akik nem szeretnék a gyulladáscsökkentőként jól ismert szteroidokat alkalmazni, jó alternatívát jelenthetnek a homeopátiás szerek, amelyeket szintén injekciós technikával lehet az érintett területhez juttatni. Dr. Pál Mónika szerint ez a megoldás - hasonlóan a szteroidos eljáráshoz – gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatással bír, és mindazok számára kockázatmentesen alkalmazható, akik szeretnék ötvözni a hagyományos és a természetesebb módszereket.
A legfontosabb azonban, hogy ne hagyjuk, hogy a fájdalom befolyásolja az életünket és mielőbb forduljunk szakorvoshoz.

forrás:www.oxygenmedical.hu