Hangjátéksorozatokkal emlékezik a Kossuth Rádió Szabó Magda születésének századik, halálának tízedik évfordulójára. Hétfőtől péntekig folytatásokban hallható az írónő regényeinek és meseregényének rádióváltozata a Rádiószínház és a Családi sáv műsorában.
A következő hetekben Szabó Magda nagysikerű regényeiből készült hangjátékokat sugároz a Kossuth Rádió délutáni és esti Rádiószínházának műsorában. A száz éve született, Kossuth-díjas magyar író olyan ikonikus regényeket alkotott, mint a Freskó, a Pilátus, a Régimódi történet, Az őz, a Katalin utca vagy a színpadra és filmre vitt: Az ajtó. Az írás már-már mitikus főszereplője, Emerenc az önfeláldozó szeretet és az emberi tartás példaképe. Talán, a legtöbb olvasó és televíziónéző a kamaszéveket, a leányinternátus életét bemutató Abigélt ismeri.
A Für Elise címválasztása Beethoven ismert zongoraművére utal. A részben életrajzi ihletésű regényben az írónő két kislány: Dódi és Cili történetét dolgozza fel, amelyben szó esik önzésről és kiteljesedő, testvéri szeretetről a Trianon utáni Magyarország sajátságos légkörében.
A Családi sáv a centenáriumhoz egy varázslatosan szép meseregény rádióváltozatával kapcsolódik. A Tündér Lala— a csintalan tündérfiú és barátainak kalandos története egyaránt szól gyermekekhez és a felnőttekhez (hétfő–péntek, Kossuth rádió 19.30).
Különleges programmal emlékezik október 5-én az M5 oktatási, kulturális, ismeretterjesztő csatorna is Szabó Magda születésének századik évfordulójáról. Csütörtökön az M5 Lexikon - Bölcsességek és Könyvjelző az ő munkájáról fognak szólni. De a Mindenki akadémiája is tiszteleg az írónő munkássága előtt. Október 5-én este 21.15-től az író nagysikerű Az ajtó című művének Szabó István által megfilmesített változatát vetíti a csatorna Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével.
A Régimódi történet című Szabó Magda által írt műből készült tévéjáték két részét az M5 október 8-án és 15-én este 20.10-től tűzi műsorára. A Bereményi Géza által rendezett tévéjátékban számos nagyszerű színészt, többek között Gubás Gabit, Nagy Ervint, Eperjes Károlyt, Szirtes Ágit, Koncz Gábort, Tompos Kátyát és Szőcs Arturt láthatják a nézők.
Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából interaktív Abigél kiállítás nyílt a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol a látogatók beülhetnek Torma Gedeon igazgató irodájába vagy Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják. Herpai András muzeológus, a kiállítás rendezője az MTI-nek elmondta, hogy a bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni.
Szabó Magda, a 20. század egyik legelismertebb magyar írónője számtalan regény, novella szerzője, írásai a világ számos országában sikert arattak, máig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író. Ezt az elismertséget mutatja, hogy az MTV szervezésében készült Nagy Könyv című intervíziós vetélkedőben az Abigél című regényét a harmadik legjobb könyvnek választották meg a nézők. A televízió történetének szerves darabja a regényből készült tévésorozat, amely hűen adja vissza a második világháború alatt tanuló diáklányok mindennapjait. Herpai András kiemelte: a rendezéskor az volt a céljuk, hogy a látogató a főszeplője lehessen a bemutatónak és ne vitrinekben kiállított tárgyak között ismerhesse meg az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem az enteriőrben a látogató "maga lehessen a Matula diákja". Mint mondta, a Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen rendezték be a tárlatot, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda, felidézve ezzel Torma Gedeon igazgató irodája. - Itt lehet majd felpróbálni a jelmeztárunk darabjait, köztük azt a ruhát is, amelyben Szerencsi Éva Vitay Georgina szerepét alakította - árulta el a muzeológus. Elmondta, még, hogy a jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulattságban megszólal, amikor Vitay végleg megszökik a Matula Református Gimnáziumból.
Az MTVA archívumának jóvoltából az írónővel készült riportokat és filmrészleteket láthat, valamint eddig nem ismert hanganyagokat hallhat a közönség.
