Pedig a kellemetlen rovarokkal (csak hogy a leggyakoribbakat említsük: szúnyog, hangya, méh, darázs) az idén is bőven találkozhatunk a vízparton, a folyók és tavak közelében. Sőt, a tapasztalatok szerint egyes helyeken az idei nyáron egyenesen annyi van belőlük, hogy már kora délutánonként is alig lehet tőlük megmaradni. A felhőtlen nyaralást megkeserítő rovarcsípések azonban nem feltétlenül csak az apró, „kellemetlen baleset” kategóriában „versenyeznek”: a felnőttek az egyéni érzékenységüktől függően reagálnak a csípésükre, a babák és a kisgyermekek esetében pedig nem ritka, hogy súlyosabb válaszreakció is előfordul.

A csípés következtében fellépő duzzanat, vörösség és viszketés kezelésre azonban rendelkezünk néhány hasznos házi praktikával - ezek közül szedünk most csokorba néhányat.
A rovarcsípést könnyű felismerni, szinte minden esetben ugyanazokkal a reakciókkal – hisztamin felszabadításával – védekezik a szervezetünk a bejuttatott méreganyagok ellen. Ennek látható jeleként pedig ugyanazt látjuk és érezzük: a csípés helye körül viszkető, fájó, vörös duzzanat alakul ki, amely egyes esetekben a csípésen túlterjedő (például a bokán történő csípés esetén beduzzadhat az egész láb) akár ijesztő látványt is nyújthat. Ráadásul a csípésektől még nem edzett gyermekszervezet még látványosabban reagálhat az ilyen esetekben: azoknál a csípéseknél amelyek következtében a felnőtteknél néhány nap alatt megszűnő piros duzzanat alakul ki, náluk jóval tovább tarthat és intenzívebben is jelentkezhetnek ezek a tünetek.

De vegyük sorra a csípésekre enyhülést hozó házi praktikákat! Gyorsan, szinte csak felsorolásszerűen vegyük végig a legismertebb, szinte minden háziasszony konyhájában megtalálható csípést enyhítő szereket, amelyek sok esetben talán még hatásosabbak is, mint a készen kapható krémek és rázókeverékek.

Fekete és vöröshangya csípésre a megfigyelések szerint hasznos ha egy kis gyenge lúgot (pl. nátrium bikarbonátot, azaz közismertebb nevén szódabikarbónát) vagy híg ammóniát teszünk a csípésre, ez ugyanis semlegesíti a hangyasavat, a lúgtól pedig nem csak a fájdalom múlik el hamarabb, de a csípés helye is gyorsabban begyógyul.

A méh- és darázscsípés különbözik egymástól: amíg a méhé savas kémhatású, ezért a csípése helyét a hangyacsípéshez hasonlóan lúgos folyadékkal érdemes kezelni, addig a darázscsípésé lúgos, amelyet ezért inkább érdemesebb valamilyen savas oldattal (citromlével, ecetes vízzel érdemes) gyógykezelni. Természetesen mind a két esetben érdemes a csípés helyén fellépő fájdalmat antihisztaminnal, illetve lidokain tartalmú kenőccsel és jeges borogatással enyhíteni.
A végére maradt az a csípésfajta amely ha nem is a legfájdalmasabb, de mégis – már csak az elszenvedett mennyiségtől is – leggyakoribb és ennek megfelelően legkellemetlenebb: a szúnyogcsípés. A szúnyogcsípés enyhítésére a legjobb mód ha a csípés helyét enyhe ecetes (vagy sós) vízzel lemossuk és/vagy hűsítő borogatást teszünk rá.

Persze a mondás ebben az esetben a legigazabb: jobb a megelőzés, mint a kezelés. Mi a szúnyogok megelőzésére, távoltartására a leghasznosabbnak a könnyen használható, hajtóanyag nélküli pumpás kiszerelésben kapható, kizárólag természetes hatóanyagokkal rendelkező, klinikailag és bőrgyógyászatilag is tesztelt Picksan Stop Szúnyogriasztó Spray-t ajánljuk.