A szúnyogok, legyek, pókok és poloskák is menedéket keresnek a hűvösebb idő beköszöntével, ezért a lakásunkba költöznek. Ilyenkor megnő a különböző rovarcsípések miatt orvoshoz forduló betegek száma.Milyen élősködők okozhatják a fájdalmas, sokszor elfertőződött duzzanatokat?

A nyáron és kora ősszel visszatérő kérdés, rendszerint tragédiával végződő esetek kapcsán kerül a figyelem középpontjába. A következőkben dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológus főorvosának segítségével összefoglaljuk a méh-és darázscsípéssel kapcsolatos tudnivalókat. 

Ha azt tapasztaljuk, hogy a csípést követő rövid időn ( 20-30 percen) belül az egész testen bőrkiütések, bőrvörösség keletkezik, az ajak, a szem vizenyősen beduzzad, fulladás lép fel, azonnal forduljunk orvoshoz, vagy hívjunk mentőt.  

Azoknak, akik kirándulni mennek, mentek nem árt tudniuk, hogy már javában tart a kullancsszezon. A kullancsok szinte bárhol belénk mászhatnak, az erdei kirándulások során, parkban, játszótéren, kertben, sőt a városban is összeszedhetjük őket.

Nem szabad orvos nélkül kezelni a csípés helyétől távol eső testrészeken észlelt tüneteket, az anafilaxia tüneteit (nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelv duzzanat szájbeli vagy szemben elhelyezkedő duzzanat, sípoló légzés, nehézlégzés). Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek, mentőt kell hívni, ha nincs a közelben orvos, aki ha szükséges életmentő adrenalin injekciót ad. Ilyenkor legtöbbször kórházba kell vinni a beteget. 

A szomorú valóság, hogy ma még mindig száz gyerekből 2-3 szinte biztosan tetves - legalábbis ez derül ki 2010-ben az óvodás korú gyermekek vizsgálata során. Az orvosi tapasztalatok szerint ugyanis a megvizsgált óvodások 1,3 százaléka, az iskoláskorú gyerekeknek pedig mintegy 1,7 százaléka szenvedett az apró vérszívók csípéseitől. (Természetesen ez a felmérés jelentős „szórást" is mutat földrajzilag az ország egyes régiói között: míg Budapesten és Pest megyében a megvizsgált iskolások 0,9 százaléka volt tetves, addig a dél-dunántúli régióban (Tolna, Baranya és Somogy megyében) százból majdnem három gyerek (2,7 százalék) volt fertőzött.

Ugye mindannyian ismerjük a Pa-dö-dö számát a nyaralással és a szúnyogokkal? (Szállnak a bogarak, csípnek a szúnyogok / A tornacipőben izzad a láb / Szállnak a bogarak, csípnek a szúnyogok / Hurrá nyaral a család) Ahogy a sláger, úgy mi is nyugodtan állíthatjuk: a rovarcsípés a nyaralás része, és tegyük hozzá: megkeserítője. 

A rovarcsípés-allergia az egyes rovarok csípése következtében, az egyén immunrendszerének válaszkészségétől függően kialakuló túlérzékenységi reakció. Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy vízparti nyaraláskor a medúza és a tengeri sün is. Magyarországon a lakosság mintegy 2 százalékát veszélyezteti túlzott érzékenység a rovarcsípések miatt. A leggyakoribb allergiás reakciót okozó rovarok Európában a méhek és darazsak.

Európában a szúnyogok mintegy 130 fajtája honos. Az emberi vér élelem számukra, és petéik - melyek száma akár a százezret (!) is elérheti - lerakásához elengedhetetlen. A szúnyogok és a moszkitók áldozataikat testszaguk és izzadságuk, azaz testük kipárolgása alapján ismerik fel.

A méh- és darázsméreg allergia a legritkábban előforduló allergiás betegség. Enyhébb esetben bőrpírt, duzzanatot, fájdalmat okoz, súlyosabb esetekben hörgőgörcs és sokk, majd légzés-bénulás és keringésmegállás következik be. Évente hazánkban átlagosan egy-két allergiás beteg hal meg a súlyos tüneteket kiváltó csípések következtében.