Havonta rendszeresen költ gyógyszerre a 18–69 éves lakosság 65 százaléka a Cofidis Hitel Monitor legfrissebb adatai alapján. Valamivel kevesebben vannak (56%), akik vitamint vagy gyógyhatású készítményt vásárolnak rendszeresen, viszont jelentősen kevesebben azok, akik kifejezetten a megelőzésre költenek: 21 százalék vesz például bioélelmiszert. 67 százalék nem vásárolt semmilyen, az egészség megőrzésére szolgáló eszközt, készüléket az elmúlt egy évben, és mindössze 10 százalék fordított erre a célra 50 ezer forintnál nagyobb összeget. Emellett a hazai lakosság csaknem háromnegyede (71%) állítja azt, hogy csak akkor megy el orvoshoz, ha már konkrét egészségügyi panasza van. Jóval kevesebben tesznek olyan általános megelőző intézkedéseket, mint például egészséges ételek fogyasztása (57%), rendszeres szűrővizsgálatok (43%) és sport (26%).
Hogy inkább a már kialakult problémák gyógyítására, mint megelőzésére fókuszálunk, az az egészségünkre költött összegekből is világosan látszik: évente átlagosan mintegy 106 ezer forintot fordítunk az egészségünk megőrzésével kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra összesen, amelyből a legnagyobb arányban gyógyszerekre költünk: átlagosan 55 ezer forintot. Ezt követik a kezelések és egészségügyi szolgáltatások 33 ezer forinttal, legkevesebbet - mintegy 19 ezer forintot évente - pedig a különböző egészségmegőrzésre szolgáló eszközökre fordítunk.
Mindezzel együtt kirajzolódni látszik egy pozitív tendencia, hogy talán egyre jobban odafigyelünk az egészségünkre: a második negyedéves adatok azt mutatják, hogy valamivel magasabb arányban mondják azt az emberek, hogy többet tesznek az egészségükért, mint tavaly az év hasonló időszakában: a tavalyi 38 százalékkal szemben jelenleg a lakosság fele vallja azt, hogy aktívan tesz azért, hogy egészséges maradjon.
Bár láthatóan kevésbé vesszük komolyan az egészségünket, amíg nincsen problémánk, a magyarok csaknem háromnegyede (71%) nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy legyen felhalmozott biztonsági tartaléka egy váratlan egészségügyi kiadás esetére. Az életkor növekedésével párhuzamosan nő azok száma, akik kiemelten fontosnak tartják, hogy legyen megtakarításuk ilyen célra. Érdekes, hogy a legfiatalabb, 18–29 éves korosztályban is kétharmad azok aránya, akik lényegesnek tartják, hogy félretett pénzzel rendelkezzen egészségügyi kiadásokra.
Annak ellenére, hogy minden korosztály fontosnak tartja az egészségügyi célokra megspórolt összeget, a valóságban jóval kevesebbeknek van a számlájukon erre fordítható összeg: a lakosság egyharmada saját bevallása szerint még egy kisebb kiadást sem tudna önerőből fedezni. A felkészületlenek aránya egyébként az elmúlt két év hasonló időszakában mértekhez képest jelentős csökkenést mutat: míg 2012 első félévének végén 46, addig 2014 hasonló időszakát vizsgálva már csak 36 százalék azok aránya, akiket anyagilag váratlanul érne egy egészséggel kapcsolatos nagyobb kiadás.
A magyarok több egészségügyi területen is szívesebben áldoznak arra, hogy kiemelten velük foglalkozzon az orvosuk a kezelés időszaka alatt, ezért pedig szívesen fordulnának magán-egészségügyi ellátáshoz. A legtöbben (69%) fogászatért lennének hajlandók fizetni, de viszonylag magas a fizetési hajlandóság a nőgyógyászat (46%) és a szemészet (44%) esetében is. Ugyanakkor a hazai lakosság kevesebb mint harmada (31%) tud arról, hogy bizonyos egészségügyi eszközök vásárlása esetén lehetőség van részletfizetésre is.
A részletfizetés lehetősége mellett egyéb pénzügyi megoldások is érdeklik az embereket, ha az egészségükről van szó: az egészségügyi kezelés finanszírozását vagy egészségügyi eszköz megvásárlását lehetővé tevő hitel iránt is viszonylag magas az érdeklődés: 20 százalék tartja valószínűnek azt, hogy igényelne ilyet, 4 százalék pedig biztos benne, hogy folyamodna ebből a célból kölcsönhöz.
