Az, hogy az állatallergia attól alakul ki, hogy a gyerek az állat mellett nő fel, tévhit. Egyes vélemények szerint immunitás is kialakul a kicsikben a szőrre, így később sem fenyegeti őket veszély.
Akinél azonban orrviszketés, -folyás, -dugulás, szemégés, könnyezés jelentkezik, annak gyanakodnia kell. Súlyosabb esetekben bőrirritáció, asztma is kialakulhat. A reakció jelentkezhet rögtön az állatokkal való érintkezés után, de néhány órával később is. A nagyon érzékenyek azt sem bírják elviselni, ha egy állattartó van a közelükben, valószínűleg őt a ruhánkon maradt allergén zavarja.
Nem csak a szőr okozhat tüneteket, de a nyál is, hiszen az a fehérje található meg benne, ami a gondot okozza. A legnagyobb mumusnak a macskát tartják, őt követi a kutya, majd a hörcsög, a ló és a madarak. Azt is tudnunk kell, hogy bármilyen szőrből készült tárgy problémát okozhat.
Kétségbe esni azért nem kell, ha tapasztaljuk a tüneteket, forduljunk allergológushoz, aki a megfelelő vizsgálatok után elmondja, mi is a teendő. Talán az is elég, ha a kutyasétáltatáshoz külön ruhát rendszeresítünk, és minden simogatás után alaposan kezet mosunk.
Gyógyszeres kezelést is kérhetünk, de ha ezt nem szeretnénk, kipróbálhatunk egy-két trükköt, mielőtt végleg megszabadulunk kedvencünktől. A hatást ráadásul a kilakoltatás után is hónapokig érezni fogjuk, arról nem is beszélve, hogy a lelkünknek talán többet ártunk, mint amennyit a testünknek használunk.
1. Takarítsunk alaposan, rendszeresen!
2. Ha tudjuk, tartsuk a kertben az állatot. Ha beengedjük a házba, legyen egy területe, ahol lehet, de ne mászkálhasson be mindenhova.
3. Távolítsuk el a szőnyegeket és a kárpitos bútorokat.
4. A gyerek szobájába az állatnak lehetőleg ne legyen bejárása, legalábbis amíg kicsi.
5. Kutyák rendszeresen fürödjenek, macskákat a házon kívül fésüljük, lehetőleg naponta.
6. Többrétegű zsákot tegyünk a porszívóba.