A lányok egészen kis koruktól kezdve azt tanulják, hogy ne kezdeményezzenek, várják meg, amíg a másik fél, a férfi lép oda hozzájuk, szólítják meg egymást. Az a feladatuk (elvileg), hogy aki velük beszél, az kényelmesen, kellemesen érezze magát. Így ha egy nő kezdeményez, az egyből - bár egyre kevésbé - furcsa, és gyanús. Ha pedig egy nő szólít meg egy másik nőt, szinte biztos lehet benne, hogy rosszindulatú megjegyzéseket kap: "Na, ez biztos leszbi!"

Elkeseredni és a párkeresést feladni persze nem kell, akad néhány trükk, ami biztosan beválik.

Abban az esetben, ha két lány úgy áll egymás mellett, mintha szerelmesek lennének, azért próbálkozzunk. A csajoknál nem meglepő, ha közvetlenebbek egymáshoz, mint a férfiak, sokszor úgy csüngenek egymáson, mint a kismajmok, még vécére is együtt mennek. Ha valaki kezdeményezni szeretne, de tart az elutasítástól, nyugodtan küldjön előre valakit, aki felderíti a helyzetet. Ez lehet egy fiúbarát, de akár lány is, a lényeg, hogy tudja meg, melyik nemhez vonzódik a kiszemelt lány, illetve hogy egyedül van-e, illetve hogy egyedül érkezett-e. Ráadásul így már csak be kell kapcsolódni a társalgásba. Nem szabad elfelejteni, sokkal rosszabb, ha azt gondoljuk magunkról, hogy nem vagyunk méltók valakinek a társaságára, mint ha egy idegen visszautasítja a közeledésünket.

Egy másik gyakori eset, ha egy lány észreveszi, hogy a többi csaj figyeli, de senki nem lép oda hozzá. Ennek nagyon egyszerű magyarázata lehet, a többiek is arra várnak, hogy a másik kezdeményezzen. Egy fiú egyszerűen meghív egy lányt egy italra, felkéri táncolni, de ez két nő esetében bonyolultabb lehet. Érdemes egy nem félreérthető jelet küldeni a másiknak, ez lehet egy jól irányzott mosoly, egy kacér pillantás. A másik innen tudni fogja, hogy a megfelelő ajtón kopogtat.

Manapság annyira kevesen néznek egymás szemébe, hogy ez biztosan megteszi a hatását. Így a kezdeményező fél tudja, hogy nem várja visszautasítás. Az első benyomást 55 százalékban a testbeszéd, 38 százalékban a hanghordozás határozza meg, csak 7 százalékban az, hogy valójában mit is mondunk. Ezért aztán nem is érdemes kigondolni semmi jópofa dolgot, bővel elég, ha csak köszönünk.

Ha már sikerült szóba elegyedni valakivel, és vonzódnak is egymáshoz, sokakat az első csók ijeszt meg. Ilyenkor nem szabad túl sokat gondolkodni. Nem szabad elképzelni, hogy hogyan kell gyengédnek, udvariasnak lenni, egyszerűen csak meg kell tenni. Ez az egész olyan, mintha az ember ejtőernyővel kiugrana egy repülőből. Nem lehet azzal foglalkozni, mi történhet, csak bele kell vágni. Ráadásul szórakozni indultunk, azért, hogy jól érezzük magunkat, ha mindent túl komolyan veszünk, csak a saját kedvünket rontjuk el- Úgyhogy csak lazán.

A fenti példák pedig azt mutatják, hogy a párkeresés, a kapcsolatteremtés mindenkinek nehéz. Akkor is, ha egy nő férfit keres, és akkor is, ha nőt. Ráadásul a módszerek, és trükkök között sincs túl nagy különbség, hiszen mindenki ugyanazzal a céllal keresi a másik felét: hogy boldog legyen.