Az egészséges szervezet átlagosan maximum 14 nap alatt képes alkalmazkodni a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Hőszabályozó rendszerünk a létfontosságú szervek működéséhez szükséges 37 fokon tartja testünk hőmérsékletét. Ha hirtelen változik meg a légnyomás, a páratartalom, illetve a hőmérséklet körülöttünk, a szabályozó mechanizmusunk kis késéssel követi a változásokat. Ezt a „rátartási” időt, hozzászokási periódust az idegrendszer és a hormonrendszer működése befolyásolja elsősorban, de az immunrendszer működésének egésze is közrejátszik benne.
A fronthatásoknak két fő típusa különböztethető meg. Az első, amikor panasz nélkül, gyorsan reagál a szervezet az időváltozásra. A második esetben már 48 órával a változások előtt fejfájás, ingerlékenység, depresszív hangulat lép fel. A hőmérsékletváltozásokat ugyanis a légnyomás- és páratartalom-változások napokkal is megelőzhetik. Bizonyos esetekben ízületi reumás fájdalmak, vegetatív idegrendszer zavarok jelentkeznek.
Kérdés, vajon környezetünkben keressük-e a problémák forrását, vagy csak mi vagyunk kevésbé edzettek? A válasz: is-is. Igaz ugyan, hogy légkörünk szén-dioxid-tartalma az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett, óriási klímaváltozásnak vagyunk tanúi, de az is igaz, hogy stresszel teli, mozgásszegény életmódunkból kifolyólag jóval érzékenyebben reagálunk a megváltozott körülményekre. Sokat ülünk számítógép, televízió előtt, rengeteget tartózkodunk zárt terekben ahelyett, hogy többet lennénk a szabad levegőn. Szervezetünk védekező és alkalmazkodó képessége annál jobban működik, minél gyakrabban szembesül váltakozó ingerekkel.
A klímaváltozás és a stressz negatív hatásai, a fejfájás azonban testünk vitamin- és nyomelemraktáraira vonatkozóan is jeleznek. Figyeljük magunkat, és szükség esetén pótoljuk ezeket természetes étrend-kiegészítőkkel! Már néhány héten belül energikusabbnak, edzettebbnek érezhetjük magunkat.
A B-vitaminok kiegészítő szedése bizonyítottan csökkenti a fejfájás kialakulásának esélyét. Ezek közül a B3-vitaminnak, a niacinnak van kitüntetett szerepe, különösen magnéziummal kiegészítve. Ne felejtkezzünk el mindemellett a frissítő mozgás és napfény jótékony hatásairól sem!
Az orvos által is diagnosztizált frontérzékenység néha sajnos odáig terjed, hogy szervi okok nélkül a rossz közérzethez keringési zavarok, alvási problémák, depresszió is társulnak. Nők esetében gyakoribb, hogy az idegrendszer érzékenysége, valamint a sok fronthatás következtében az anyagcsere megváltozik, a vérkeringésben zavar támad, illetve a hormonháztartás működésével átprogramozódik az alvás és a homeosztatikus egyensúly.
A klímaviszonyok változására sem egyformán reagálunk. Van, akit a meleg idő közeledte visel meg, van viszont, aki a hidegbetöréstől szenved. Sőt van, aki mindkét változásra érzékeny. Egészségügyi szakemberek véleménye szerint a fellépő panaszok idején legalább két hónapon keresztül vezessünk naplót, amelyben regisztráljuk az adott hőmérsékleti viszonyokat is.
Mindezek mellett érdemes megfogadni a következő tanácsokat, s a jótékony hatások már pár hét múlva érezhetők. A szervezet ezt követően pedig rugalmasabban reagál majd a hirtelen bekövetkezett változásokra.
● Csökkentsük az alkohol- és nikotinfogyasztást, hogy ne súlyosbodjon állapotunk!
● Rendszeres masszázs, szaunázás is ajánlott az életmódváltáshoz, a tünetek hosszú távú eredményes csökkentéséhez.
● Jó tréning a szívnek és az ereknek a hideg-meleg váltott zuhany, ízületi fájdalmakra ezek mellett pedig az élénkítő aromaolajos masszírozás.
● Fejfájás, fejzúgás ellen fejbőrmasszázs ajánlott, a nyaki izomzatot pedig mikroáram-terápiával érdemes kezelni.
● A nyugodtabb alvás érdekében lefekvés előtt szellőztessük ki szobát, és igyunk egy csésze nyugtató teát. A citromfű az idegeket nyugtatja, a galagonyafőzet elálmosít, az orbáncfű pedig huzamosabb ideig használva segít a depresszió és a negatív gondolatok leküzdésében.
Forrás: vitaminsziget.com
