Nem csupán divat kérdése, hogy épp milyen színű ruha után nyúlunk a szerkényben. A színek elektromágneses rezgésükkel – hullámhosszukkal és frekvenciájukkal – hatással vannak a szervezetünkre. Szerepük lehet a stresszoldásban, működhetnek fájdalomcsillapítóként, sőt a sebek gyógyulását is segíthetik. Ezért sokszor ösztönösen olyan árnyalatokkal vesszük körül magunkat, amelyek hatására éppen szükségünk van.
Belső rezgés
A hetvenes években kidolgozott színterápia-elmélet szerint betegség, rossz állapot esetén az egyes testrészek egyébként kiegyensúlyozott rezgése megváltozik, a harmónia megbomlik.
Minden szín és a csak rá jellemző elektromos rezgés megfelel az egyes testrészek frekvenciájának, így a megfelelő árnyalat segít visszanyerni az egészséges egyensúlyt. (A szivárvány színeit testünk hét csakrájával is összekapcsolják.)
A színeket a test felveheti speciális gépekkel végzett sugárzás, fénnyel megszínezett víz vagy természetes színüket mutató ételek formájában, de egy megfelelő árnyalatú ruha, vagy éppen a valamennyi színt magába foglaló napfény is hatásos lehet.
Melyik szín mire jó?
A hideg kék amellett, hogy természetesen hűsít, jótékonyan hat a magas vérnyomásra, az idegrendszerre és fájdalomcsillapító hatású. A természetes zöld tisztít és pezsdít, mint a tavasz, általános roboráló hatása révén pedig kóros állapotok kiegészítő kezelésére is alkalmas. A sárga az idegrendszer stimulálása révén segít az új ötletek megszületésében, a piros az életet adó energiákat aktivizálja, csökkentve a fáradtság érzést és emelve az adrenalinszintet. A legnagyobb hatású a legmagasabb rezgésszámú ibolyaszín. Egyrészt, mivel a piros és a kék keveréke, egyensúlyt teremt, ugyanakkor harmóniát áraszt, nyugtatóként is használható. A színeket az egyes csakráknak is megfeleltetik a terapeuták, az ibolya, a koronacsakra színeként, segíthet visszanyerni a biztonságot, ha kicsúszott a talaj a lábunk alól.
A szemen át az agya ható színes fény hatását a modern orvostudomány is elfogadja, a besárguló kisbabákat például kék fény alá fektetik, hogy ezzel eltávolítsák szervezetükből a bilirubint, és elfogadott tézis, hogy a mesterséges fehér fény (mint az irodai neonoké) zavart okoz a tobozmirigy működésében, ami emeli a stresszhormonok szintjét, és agressziót válthat ki.
