A világon összesen körülbelül 235 millió asztmás beteg él, míg Magyarországon körülbelül 300 000-re tehető a számuk.Közülük 5-10% az életminőséget jelentős mértékben negatívan befolyásoló, úgynevezett súlyos asztmában szenved.
A súlyos asztma tehát ugyan a betegek kis hányadát érinti, azonban ez a kór az életminőséget jelentősen rontó állapot, legfontosabb szövődményét az akut állapotromlások jelentik. 15-30 000 magyar ember mindennapjait szinte folyamatos panaszokkal és egyre romló állapotban tölti.
A nemzetközi GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlás alapján súlyos asztmáról akkor beszélünk, ha a kontrollvesztés elkerülése érdekében nagy dózisú szteroid inhalációs terápia mellett egyéb kiegészítő terápia alkalmazására is szükség lehet, mint például szisztémás szteroidra. Erre a betegcsoportra jellemző, hogy állapotuk gyakran rosszabbodik, mely a szisztémás szteroid kezelések dózisának jelentős növelését vagy akár kórházi ellátást tesz szükségessé. Ehhez hozzáadódik, hogy a tartós szteroid kezelésük jelentős mértékben megnöveli számos betegség kialakulásának kockázatát, mint például az elhízás, csontritkulás, csonttörések és a cukorbetegség, ezáltal tovább növelve az életminőség romlását.
Ezek okán a betegség direkt és indirekt költségei - legyen szó akár az egészségbiztosító kiadásairól, a betegek gazdasági terheinek növekedéséről vagy a munkaképesség korlátozottságáról – ennél a betegcsoportnál nagyon magasra rúgnak.
A súlyos asztmás betegek rendszerint a rendelkezésre álló gyógyszerek mellett sincsenek kielégítő állapotban, így számukra óriási jelentősége van annak, hogy minél könnyebben hozzáférhessenek a megfelelő innovatív terápiákhoz.
(Forrás: GlaxoSmithKline)
