Az étrendváltoztatás mögött meghúzódó legfőbb okok a már diagnosztizált szív- és érrendszeri betegségek, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség megléte, valamint a kóros túlsúly. Az ezekben a betegségekben érintettek több mint egynegyede még soha nem vette komolyan a számára előírtakat, s csak egyharmaduk következetes a speciális étrend megtartásában, ők jellemzően inkább férfiak - állapította meg az Ipsos Health Egészségpercek kutatássorozat, amely a klasszikus diétázási szokásokat vizsgálta a betegség miatti és a betegség nélkül, preventív okból speciális étrendet tartó magyar lakosság körében, 1000 felnőtt és félszáz fiatalkorú megkérdezésével.
A legtöbb embert érintő, étrendmódosítást igénylő betegségek a szív- és érrendszeri megbetegedések, ezen belül is a szívbetegség és a magas vérnyomás; a magas koleszterinszint; a cukorbetegség; valamint a túlsúly, elhízás. Utóbbi leginkább a 40–60 éves korcsoportra jellemző. Kétszer annyi nőt érint a túlsúly, mint férfit - a válaszadók saját megítélése alapján.
A betegségben érintett válaszadók több mint egynegyede még soha nem kezdett speciális étrendbe, s a megkérdezetteknek csak egyharmada következetes a számára előírtakban. A férfiak esetében jellemzőbb, hogy nehezebben vehetők rá a diéta elkezdésére, azonban fegyelmezettebben betartják a szabályokat. A nők nyitottabbak a diétára, viszont nagyobb arányban igaz rájuk, hogy időnként engedményeket tesznek maguknak. A válaszadók körében a legnépszerűbb diétacélok: az egészségügyi panasz megszüntetése, a súlyosabb betegségek megelőzése és a testsúly-kontroll. A klasszikus étrendmódosításnak nem a fogyás az elsődleges indítéka, az csupán kellemes következménye.
A legismertebb diéták az említések sorrendjében: a káposztaleves-diéta, a Norbi Update, a léböjtkúra, a paleolit-diéta, a 90 napos diéta, az Atkins-diéta, a vegetáriánus étrend, az alacsony szénhidráttartalmú diéta, a szétválasztó diéta, a vércsoport- és a Turbó Diéta. A káposztaleves-diéta, a Norbi Update diéta és a léböjtkúra kapcsán mondható el leginkább, hogy a válaszadók hallottak róla/ismerik, próbálták is már, és legutóbb is ezekkel igyekeztek eredményt elérni.
A legsikeresebb, „hivatalos” diétákkal vetekszik a válaszadók saját maguk által kialakított étrendjeinek népszerűsége, a kipróbált diéták listavezetője is a diétázók saját szabályrendszere.
A nemek szerinti bontásban elmondható, hogy a nők nagyobb arányban ismerik az egyes diétákat. Az életkort tekintve a legfiatalabb korosztály mindössze a felsorolt diéták feléről hallott. A saját diéta az alacsonyabb végzettségűek esetén, míg a paleolit- és az Atkins-diéta az edukáltabbak esetén ismertebb. A diétafajták ismertsége esetén a lakóhely típusa nem befolyásoló tényező. A paleolit-, az Atkins- és a vércsoportdiéta a budapestiek és a nagyvárosiak körében kétszer olyan ismert, mint vidéken és a kisebb városokban.
A válaszadóknak leginkább a háziorvos, a szakorvos, a barátok, a családtagok és a dietetikus véleménye volt releváns a legutóbbi diétájuk kiválasztásában. Azok, akik nem konkrét betegség, egészségügyi panasz miatt, hanem egyéb célból diétáznak, inkább a barátaiktól kértek ajánlást, míg a betegség, egészségügyi panasz okán diétázók jellemzőbben orvoshoz fordultak diétatanácsért. A férfiak számára a háziorvos, családtagok véleménye számít inkább a diéta kiválasztásakor. Sztárokat és internetes blogokat egyáltalán nem említettek a megkérdezettek.
A fiatalok (18–29) és a középkorúak (30–39) számára a barátok vélemény a legfontosabb, de a családtagok tanácsát is szívesen fogadják. Míg az idősebb korosztályok (40–49, 50–59, 60+) estében jellemzőbb a szakorvoshoz, háziorvoshoz fordulás. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek (általános iskola, szakmunkás) esetén az orvosi diétareferencia a domináns, míg a képzettebbek körében a barátok a diétaválasztás elsődleges meghatározói. A fővárosiak harmada fordul a barátaihoz diétatanácsért, a községben élők viszont a háziorvos véleményét kérik ki elsődlegesen.
A diétázáshoz leginkább teljes kiőrlésű termékeket, vitaminokat, csökkentett energiatartalmú termékeket, speciális teákat és biotermékeket vásárolunk. Ez a lista megegyezik a hatékonysági rangsorral. A nők közel 40%-a vásárol teljes kiőrlésű terméket a diétájához, míg a férfiak legnagyobb aránya a vitaminokat választja a diéta elősegítésére. A speciális teák és a csökkentett energiájú termékek nem népszerűek a férfiak körében. A csökkentett energiatartalmú termékeket a 18–29 éves korosztály vásárolja leginkább. A vitaminok vásárlói inkább a magasabb iskolai végzettségűek, ezek a csoportok a legdominánsabb vásárlók a csökkentett energiatartalmú termékek terén is. A budapestiek, városiak inkább fogyasztanak vitaminokat a diétájukhoz, mint a községben élők. Csökkentett energiatartalmú termékeket a budapestiek választanak legkisebb arányban a polcokról. A biotermékek vásárlása településtípustól független.
A válaszadók legutóbbi diétájukkal kapcsolatos legjellemzőbb megállapításai, tapasztalatai a következők: a diéta mellé szükséges kiegészítés a mozgás, a diéta következtében jobb közérzet érhető el, és közös konklúzió, hogy a diéta „költséges mulatság”. A diéta hosszú távú pozitív hatása, hogy tartós életmódváltásra ösztönöz. Kevésbé igaz viszont, hogy a megkérdezettek elégedettek lennének magukkal a tartott diétának köszönhetően. Az elégedettség amúgy sem jellemző ránk. Saját testsúlyukat – egy ötös skálán – a válaszadók több mint egyharmada csupán hármasra osztályozta.
