Milyen érzékeny az orrunk?

Az ember szaglása viszonylag fejletlen, ha pl. a kutyáéhoz vagy a disznóéhoz hasonlítjuk, de nem is olyan döntő fontosságú, mint e fajoknál. Tény, hogy az ember szaglószerve hanyatló átalakuláson ment keresztül. Az embrióban még megtalálható a felnőtt emberből már hiányzó Jacobson-féle szerv, ami az állatok szexuális életében szereplő szagok érzékelésében játszik szerepet. Hiányzik az ún. szeptális szerv is, melynek segítségével az állatok nagy része szimatolás nélkül is fel tudja ismerni a táplálékot. A hanyatló átalakulás ellenére orrunk igen kis mennyiségű idegen anyag felismerésére is képes. A szaglóreceptorok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek a szaglóhámra kerülnek és oldódnak annak nyálkarétegében.

A szaglóreceptorok bizonyos anyagokra jelentősen érzékenyebbek. A fokhagyma jellegzetes szagát adó metilmerkaptán nevű vegyületet tartalmazó levegő már 10-6 mg/l koncentrációban szagérzetet kelt. Az ember 2000-4000 szagot tud megkülönböztetni.

Ízek és illatok

A szagok és illatok táplálkozásnál betöltött szerepe az embernél jóval magasabb fokot ért el, mint az állatvilágban. Az emberiségben egyre jobban kialakult az a törekvés, hogy a táplálkozás élvezetét fokozza, ezért táplálkozási kultúrája jelentős fejlődésen ment keresztül. Az élvezet fokozásának legegyszerűbb formája a táplálék mennyiségének szaporítása, ily módon azonban a táplálkozás egyhangúvá válik, elég, ha a földműves népek nap nap után fogyasztott kásájára gondolunk. A jó konyha az íz-érzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejleszti. Az ínyencek által oly sokra becsült zamat, amelyet az ízek végtelen változatossága jellemez, többnyire a négy alap íz kombinációiból keletkezik, de keletkezésénél kiemelkedő szerepet játszik az ételek szaga és hőmérséklete. A szaglás táplálkozásnál betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, elmegy a kedvünk az evéstől, mert mindent ízetlennek találunk.

A szagok és a szex

Újabb ismereteink szerint az embereknél sokkal nagyobb jelentősége van a szagoknak a szexuális tevékenységben, a párkiválasztásban és az utódok nevelésében, mint eddig gondolták. A szagok létfontosságú szerepet töltenek be az utód gondozásában. Az újszülöttek, akiket nem választottak el mesterségesen anyjuktól, egy-két napon belül minden más nőtől meg tudják különböztetni édesanyjuk testének illatát. Az anyában ugyanígy megvan a képesség arra, hogy a baba fején lévő hajforgó illatából azonosítsa csecsemőjét. Az, hogy az emberek többnyire egész életükben pozitívan reagálnak az édes illatokra, az anyatejjel kapcsolatos élményre vezethető vissza.

A szagok értékelése a serdülés korában változik, mert a korábbiakkal szemben a fiatalok ilyenkor az olajos, pézsma jellegű szagokat találják vonzónak. A bekövetkezett változás a nemi éréssel áll kapcsolatban.

A modern társadalomban élő ember nincs tudatában annak, hogy milyen szagingerek érik, és hogy ezek nagymértékben hatnak viselkedésére, érzelmeire. A testhajlatokban (hónalj, ágyék) megmaradt szőrzet szagcsapdaként működik, és jelzéseket hordoz az adott szag viselőjéről, szexuális izgalmának mértékéről, hozzáférhetőségéről, ezért fontos szerepet kap a párválasztásban.

Tudat alatt a férfiak megérezhetik a peteérés idejét, mert ilyenkor a nőkben fokozódik az illó zsírsavak termelése. A férfiak hónalji mirigye két, egymáshoz hasonló hormonszerű anyagot termel. A vizelethez hasonló szagú androsztenon a nők többségében a férfiakkal szemben negatív hatást vált ki, a szantálfa illatához hasonlító androsztenol viszont a legtöbb nőre szexuálisan vonzó hatást gyakorol. A nők a párválasztás során a szagok segítségével - tudattalanul - az evolúció szempontjából fontos két kérdésre próbálnak megoldást találni. Egyrészt meg kívánnak bizonyosodni a férfi "befektetési hajlandóságáról", másrészt viszonylag alacsony kockázattal jó minőségű génekre szeretnének szert tenni utódaik számára. Bizonyos területeken orrunkat semmiféle analitikai műszer nem képes pótolni. Kifinomodott ízlelő- és szaglóképességükről híresek a borkóstolók és teaszakértők - akik az ízből és a zamatból következtetve pontosan megmondják a bor vagy tea termelőhelyét -, nem beszélve a parfümöket előállító cégek nagy tudású illatmestereiről...

Kevesen tudják, hogy a dezodorok hatásának értékelésekor a férfiak hónaljára permetezett különböző hatóanyagot tartalmazó készítményeket középkorú, a menopauzán túl levő nők szagolják. Pontozásos módszerrel értékelik, hogy mikor töri át a hónalj izzadságszaga a dezodorvédelmet.

forrás; www.ujszo.com