Fülfájással küzd a gyermekorvosi rendelőben megforduló betegek mintegy 30%-a, de néha még több is. Dr. Sebő Zsuzsanna gyermekgyógyász főorvos, homeopata elárulta, hogy mi ennek az oka, mit tehetünk, hogy megelőzzük a bajt, valamint a gyógymódokról is beszámolt.

Javában tart a pollenszezon, az allergiásoknál ebben az időszakban szem-, torok- és orrviszketés, tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezhet. A kezdeti orrtüneteket akár recept nélkül kapható készítményekkel is csillapíthatjuk, használatukról dr. Augusztinovicz Monika allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük. Szakértőnk azt is elmondta, hogy mit tegyünk akkor, ha az orrcsepp kevésnek bizonyul.

Mihez kezdjünk a fülbe vagy orrba szorult játékdarabkákkal? Kisebb gyermek hajlamos arra, hogy egy-egy apróbb játékdarabot, például gyurmát, szivacsdarabkát vagy gyöngyöt beledugjon a fülébe vagy az orrába. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, hogy milyen tünetek utalhatnak erre, és mit tegyünk ilyen esetben.

Bármerre is járunk, könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy hosszabb-rövidebb ideig huzatban ülünk, várakozunk. A légvonatról mindenki tudja, hogy könnyen megbetegíthet: valaki már pár perc után fájlalja a fülét, kivörösödik a szeme, náthás tünetei jelentkeznek. Ha ebben magunkra ismerünk, akkor jó ha tudjuk, hogy ez lehet ugyan alkati kérdés is, de a gyakori betegségeket okozhatja például fel nem ismert ételallergia, intolerancia is.

A hallás az öt érzékelés egyike, melynek épségére már gyermekkortól kezdve ügyelnünk kell. Ebben dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának tanácsai is segíthetnek.

Több liternyi forró tea, citrom, méz, használt zsebkendők tornya, rosszabb esetben pedig gyógyszerek hada? Ugye ismerős? Vajon csak egy egyszerű megfázásról van szó, vagy egy komolyabb influenzával nyomjuk otthon az ágyat? A tünetek egyformán kellemetlenek, azonban korántsem mindegy, hogy melyik kórokozóval állunk szemben.

A nátha tüneteit hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, pedig ha ilyenkor nem fordítunk kellő figyelmet arra, hogy pihenjünk és kikúráljuk ezt az egyszerű betegséget, akkor számíthatunk a szövődmények megjelenésére. Ezek egyike az erős fejfájással, orrdugulással és köhögéssel jelentkező arcüreggyulladás.

Felső légúti hurutot, náthát követően gyakran alakul ki füldugulást, átmeneti halláscsökkenést okozó fülkürt hurut. Az esetek többségében nem súlyos, de gyakran hosszan tartó betegség - ha nem kezeljük megfelelően - akár középfülgyulladáshoz is vezethet.

A gyöngydaganat, vagy cholesteatoma olyan elváltozás a középfülben, amely a kutatások szerint leggyakrabban a fülkürt nem megfelelő szellőzése kapcsán alakul ki. Hogyan vehetjük észre?

Gyakori vita tárgya, a gyerekek nem is szívesen foglalkoznak vele, pedig nagyon fontos dolog az orrfújás is, amivel az őszi-téli időszakban gyakori betegségek szövődményeit is csökkenthetjük. Így tanítsuk meg a kicsiknek!  

Az orrunk az egyik legsokoldalúbb testrészünk: a szaglás és a légzés szerveként védekező funkciót lát el, valamint a beszédképzésben is részt vesz. Mégis hajlamosak vagyunk a szaglást kevésbé fontos érzéknek tekinteni a hallásnál, az ízérzékelésnél vagy a tapintásnál. Pedig az orr betegségei legalább annyira sokfélék lehetnek, mint a funkciói, és az egyik leggyakoribb, minden második(!) embert érintő probléma az orrsövényferdülés.

A modern társadalomban élő ember nincs tudatában annak, hogy milyen szagingerek érik, és hogy ezek nagymértékben hatnak viselkedésére, érzelmeire. A testhajlatokban (hónalj, ágyék) megmaradt szőrzet szagcsapdaként működik, és jelzéseket hordoz az adott szag viselőjéről, szexuális izgalmának mértékéről, hozzáférhetőségéről, ezért fontos szerepet kap a párválasztásban.

Eddig csak egyszerűen szaglószervnek hívtuk, pedig ez az egyik "legőszintébb" érzékszervünk. Központi helyzeténél fogva különösen sokatmondó terület, és elég szembetűnő - az orr. Formája sokat elárul gazdájáról!

A szagok, illatok természetes velejárói mindennapjainknak, ám gyakran nem is tudatosul bennünk, mekkora jelentőségük van. Egyes szagok, például kedvenc virágunké, jó érzéssel töltenek el bennünket, míg a kellemetlen szag figyelmeztethet bennünket akár valamiféle veszélyre is. 

A korai, nyáriasan meleg, száraz tavasz nem kedvez az allergiás náthában szenvedőknek: máris megkezdhetik több hónapos küzdelmüket a nagyon kellemetlen tünetekkel, gyakori szövődményekkel járó betegséggel. Sokat segíthet ebben egy természetes ősi módszer, az orrmosás, a sóoldatos öblítés legkorszerűbb technikával tökéletesített eszköze.  

Dr. Somi Ildikó gyermek fül-orr-gége szakorvos, az Orrhigiéne Alapítvány Elnöke a prevenció elkötelezett híve. Az a klinikai munkacsoport, melynek két évtizeden át volt a munkatársa- a budapesti Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekklinikáján dr. Miriszlai Ernő gyermek fül-orr-gégész professzor vezetésével a gyermekkori nátha szövődményeinek megoldását és megelőzését tűzte ki célul. Ennek érdekében kidolgozták az orrhygiéne fogalmát, és a megvalósításához szükséges eszközöket is. Ezek fontosságát fejti ki olvasóinknak.

Dr. Velich Attilát a Dr. Rose Magánkórház fül-orr-gégész szakorvosát kérdeztük, hogy mit kell tudnunk orrsövényferdülésről és annak kialakulásáról.  

A külsőnk elfogadása nem mindig könnyű feladat, sőt, ahogyan azt plasztikai sebészek megfigyelték, sokan kifejezetten egyfajta testképzavar miatt keresik fel őket - sok esetben az orruk átalakításának vágyával. Az önmagunkról kialakított kép és a szépészeti beavatkozások összefüggéseiről dr. Kathó Jenő, az Oxygen Medical plasztikai sebésze beszélt. 

A XVI. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd. A jelenséget a „rózsanátha" névvel illette. A XIX. században a betegség, az azt tanulmányozó angol orvos, John Bostock nevét őrizve a Bostock-féle nyári hurut nevet viselte, a század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet. Akárhogy is nevezzük, a szénanátha nem pusztán kellemetlen tünetek okozója; kezelés híján jó eséllyel társául szegődik az asztma! 

A tavaszi időszakban gyakori náthás panaszok mellett az allergia tünete is lehet, sok esetben mégsem ez áll az orrdugulás hátterében. Krónikus panaszok esetén javasolt a kiváltó okokat felderíteni, mert a túlzott orrcsepp használat csak tovább ront a már meglévő tüneteken. 

Gátolt orrlégzést, orrfolyást, de akár horkolást vagy fejfájást is eredményezhet az orrpolip, amely a gyakori tévedéssel szemben nem daganat. Érdemes azonban utánajárni a jelenségnek, hiszen jelenléte krónikus fertőzéshez, gyakori orrmelléküreg-gyulladáshoz vagy szaglászavarhoz is vezethet. A témáról dr. Koppány Judit, a Budai Allergiaközpont fül-orr-gégész szakorvosa beszélt.  

Ha számunkra ismeretlen emberrel találkozunk, legelőször külső tulajdonságaival szembesülünk. Szemrevételezzük az öltözetét, frizuráját, viselkedését, és érezzük az illatát, bár lehet, hogy ez elsőre fel sem tűnik. Pedig minden egyes személy, életünk minden szereplője ilyen módon is kommunikál velünk, üzeneteket küld. Az pedig, hogy ezeket az üzeneteket hogy dekódoljuk, gyakran nem is tudatosul bennünk. 

Az orrüreg egy hihetetlenül összetett szerv, mely lehetővé teszi a levegő áthaladását a tüdő felé és ez alatt a 0,1 mp töredéke alatt felmelegíti, párásítja és megtisztítja az áthaladó levegőt. De mi az oka, ha nem szelel az orr?