Katherine Laughon kutatásvezető, a Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézeteinek (NIH) munkatársa elmondta, hogy a háttérben lévő okokat nem tárták fel teljesen, de részleges magyarázattal szolgál az epidurális érzéstelenítésben zajló szülések számának emelkedése. Ez a fájdalomcsillapító módszer 40–90 perccel hosszabbítja meg a vajúdás időtartamát.
Az elemzéshez két nagy felmérés adatait használták fel. Az egyiket 1959 és 1966 között végezték közel 40 ezer amerikai nő bevonásával, míg a másikba 98 ezer nőt vontak be, akik 2002 és 2008 között teljes időre szültek. Valamennyi elemzett szülés spontán volt, azaz nem alkalmaztak szülésindítást.
Mint kiderült, az először szülő nők átlagosan 2,6 órával hosszabb időn át vajúdtak, mint ötven évvel korábban szülő nőtársaik, a már szült nők körében pedig két órával nyúlt meg a vajúdási idő. Epidurális érzéstelenítést alkalmaztak a 2000-es években szülő nők 55 százalékánál, míg az 1960-as években csupán négy százalék volt ennek gyakorisága. A császármetszések aránya a korábbi három százalékról tizenkét százalékra nőtt, az összehúzódások erősítésére a szülő nők 31 százaléka kapott oxitocint, miközben fél évszázada ez az arány csak 12 százalék volt.

A kutatók szerint az új megállapítások alapján újra kellene gondolniuk a szakembereknek, hogy mi számít ma „normális” szülésnek.

Dr. Kósa Zsolt, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szülész-nőgyógyásza és meddőségi specialistája 1985 óta kísér szüléseket, és tapasztalatai alapján a nők általánosságban valóban nehezebben szülnek napjainkban. A szakember szerint ennek egyik oka, hogy mindössze néhány évtizeddel ezelőtt 3000-3300 gramm volt az újszülöttek átlagos születési súlya, napjainkban azonban ez a súly megközelíti a 4000 grammot. A nagyobb születési súly nagyobb koponyamérettel járhat együtt, így a születendő gyermeknek hosszabb ideig tart áthaladni a szülőcsatornán.

A hosszabb szülések másik oka, hogy hazánkban is igaz az a tendencia, hogy a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást. Az életkor előrehaladtával azonban a szövetek veszíthetnek rugalmasságukból, ami megnyújthatja mint a méhszáj, mint a hüvelytágulás időtartamát is.

Dr. Kósa Zsolt szerint a harmadik ok, hogy valóban egyre többen használják az epidurális érzéstelenítést, amely rontja a hüvelyi szülés esélyeit, így gyakoribbá váltak a szülésbefejező műtétek, például a vákuum extrakció (vagyis a vákummal segített kitolási szak), vagy a császármetszés. Ennek hátterében az áll, hogy az epidurális érzéstelenítés a szakember tapasztalatai szerint megrövidíti ugyan a tágulási szakaszt, azonban a kitolás lényegesen megnyúlhat. Ezért az epidurális érzéstelenítés mellett szinte mindig szükségessé válik az oxitocinos fájásasszisztálás is, melyre azért van szükség, mert az epidurális érzéstelenítés során alkalmazott gyógyszer gyakran visszavesz a fájások addigi intenzitásából, az oxitocin viszont javítja az összehúzódások hatékonyságát.