Az irritábilis bélszindrómával (IBS) küzdőknél egy olyan rendellenességről beszélünk, amely miatt a bélcsatorna nem látja el megfelelően a feladatát, de e mögött nincs semmilyen szervi eltérés – magyarázza dr. Mármarosi István,az Oxygen Medical gasztroenterológusa. A jellemző tünetek közé éppúgy tartozhat a görcsös hasi fájdalom és a puffadás, mint a székletürítési nehézség. Ez utóbbi azonban a két végletbe is torkollhat: a hasmenés és a székrekedés akár felváltva jelentkezhet.
Mivel ilyen körülmények között szinte természetes, hogy nem szívódnak fel rendesen a tápanyagok - különösen, ha gyakran jelentkezik az akár robbanásszerű hasmenés –, az érintettek jelentősen lefogyhatnak, és az immunrendszerük is legyengül.
A betegség leginkább a 35 év alatti nőknél jelenik meg, és igen gyakori kísérőjelensége más, a stressz által okozott problémáknak.
Az érintettek közül sokan tudják egy konkrét életeseményhez kötni az IBS megjelenését, de a lelki megrázkódtatás akár évekkel később is okozhat ilyen tünetet. Még az orvostudomány sem tudja egyelőre megnevezni az egyértelmű okokat, valószínű, hogy egyszerre több indok alakítja ki a betegséget. Ide tartozik:
● nehézség a stressz feldolgozásában, szorongás,
● mozgásszegény életmód,
● egészségtelen étkezés,
● élelmiszerrel szembeni túlérzékenység,
● görcshajlam.
Tulajdonképpen már a fontosabb vizsgák előtt jelentkező hasmenés is egyfajta IBS, amely azonban gyorsan múlik, házi szerekkel kezelhető, és az oka pontosan ismert. Később, ha a jelenség gyakoribbá válik, már nincs feltétlenül kapcsolat a stresszes helyzet és a görcsök között. Ebben a szakaszban általában vagy gyakori hascsikarást és székelési ingert érez a beteg, vagy éppen krónikus székrekedése lesz. Ez utóbbi később további félelmeket is kiválthat: „Mi lesz, ha aranyerem vagy bélcsavarodásom lesz az erőlködéstől?”
Ebben a fázisban sokan tapasztalhatnak gondokat a szexuális élet területén is, vagyis gyakorlatilag az életük szinte minden részére kihat az IBS. Egészen súlyos esetekben a görcsök bármikor, bárhol felléphetnek, és komoly személyiségváltozást, akár depressziót is okozhatnak.
Maga az IBS nem vezet komoly szervi elváltozáshoz, mégis megkeserítheti az életet. Ez az egyik ok, ami miatt érdemes felkeresni a gasztroenterológust. dr. Mármarosi István szerint az elsődleges cél az, hogy kizárják az egyéb betegségeket. Ennek érdekében először is alapos kikérdezésre van szükség az étkezési és székletürítési szokásokról, az életmódról és a lelkiállapotról is. A szervi elváltozások kizárása érdekében sor kerülhet vérvizsgálatra, esetleg ételallergia-tesztek készítésére. Ki kell zárni a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylori jelenlétét, és a székletből is ki kell mutatni az esetleges kórokozókat, sőt azt is, nem ürül-e vér a széklettel.
Alkalmazhatnak hasi ultrahangot, gyomorröntgent, szükség esetén gyomortükrözést is. A vastagbelet és a végbelet kizárólag endoszkópos vizsgálattal lehet feltérképezni. Erre azért lehet szükség, hogy biztosan kizárhassák a diverticulosist (a vastagbél-nyálkahártya kitüremkedését), a fekélyt, a daganatokat vagy a Crohn-betegséget.
A gasztroenterológus felírhat bélműködés-serkentő, puffadásgátló és görcsoldó szereket, amelyek enyhítik a panaszokat, de ha a betegség hátterében depressziót vagy stresszfeldolgozási nehézséget gyanít, ideggyógyászhoz is küldheti a beteget. (Forrás: www.oxygenmedical.hu)
