A második világháború óta, bár csökkenő arányban, de még ma is, több fiú születik, mint lány. Az arányokat mutatja, hogy 100 lány újszülöttre jut 105-107 fiú. Az ok elsősorban az, hogy egyre többen tervezik a terhességet, ismerik peteérésük idejét. A peteéréskor fogant magzatok pedig hímneműek. A fogantatáskor ennek köszönhetően még nagyobb az eltolódás, de a fiú magzatok érzékenyebbek, ezért a születésre a fenti arány vonatkozik. Vagyis tíz lányra majdnem tizenegy fiú jut a szülészeten.
Annak ellenére azonban, hogy a születéskor a fiúcskák vannak többen, hazánkban ma közel félmillióval több nő él, mint férfi. Az ok életünk másik végén keresendő. A hölgyek ugyanis tovább élnek. A világátlagot tekintve az ENSZ 5-6 évvel hosszabb várható élettartamot jósol a nőknek, hazánkban azonban ennél rosszabb a helyzet. A magyar adatok azt mutatják, hogy az asszonyok közel 8 évvel többet élnek, mint a férfiak. Az ok egyértelműen az életmódban keresendő. Az egészséges életmód inkább a nők sajátja, orvoshoz is inkább mennek el a hölgyek. A dohányzás, a nagy arányú alkoholfogyasztás és persze a stressz is jobban érinti a fériakat, mint a nőket. (A dohányzásra ez már nem sokáig igaz, mivel a fiatalok körében magasabb a cigiző lányok száma.)
Persze van, ahol több a férfi, mint a nő. Kínában a túlnépesedés elleni rendeletek és a hagyományos felfogás, miszerint fiú utód kell minden családba, mára felborult a nemek közötti egyensúly. Egyes becslések szerint mára már több mint 30 millióval több férfi él az országban, mint nő. Ennek következménye, hogy sokan nem találnak feleséget maguknak. A mesterségesen (jobbára szelektív abortuszokkal) létrehozott egyenlőtlenség pedig évszázadokon át fennmaradhat átformálva Kína demográfiai és társadalmi képét.
