Balett, pörgős szoknya és színes hajcsatok, vagy foci, toronyépítés és mászókáról ugrálás? Bár sztereotípiák, mégis már egészen korán elválasztjuk egymástól a lányos és a fiús dolgokat. Tudjuk, hogy a kisfiúk igazi örökmozgó csibészek, míg a kislányok érzékenyebbek és inkább csöndben babáznak, mint csintalankodnak. De van-e egyáltalán a nevelésre vonatkozó, nemekbeli különbség? Vida Ági gyermekpszichológus osztotta meg velünk szakvéleményét a témában.

S. Tóth Márta, life és business coach, mediátor, nlp-térner több, mint húsz éve dolgozik kommunikációs szakemberként, tevékenységét oktatja is. Kíváncsiak voltunk, van-e új a nap alatt, vagy a hölgyek és urak magánemberekként "ugyanazokkal" a problémákkal fordulnak szakemberhez. S. Tóth Márta mesél tapasztalatairól. 

Még meg sem született, máris halvány rózsaszínre festették a szobáját, megvették a habos-babos ruháit, a virágmintás babakocsiját és az első babáját. Mert egy lánynak ez dukál. A szülők már az első pillanattól kezdve, ösztönösen vagy tudatosan, felkészítik gyermeküket a nemi hovatartozásra. Persze vannak kivételek.

Általános vélekedés, hogy a világ fele férfiakból, fele nőkből áll. Ez az arány azonban nem teljesen igaz. Korosztályonként és éghajlatonként változó, de szinte sehol sincs ugyanannyi a két nem képviselőiből. Az okok szerteágazók, nézzük a tényeket!

Nem számít, nők vagyunk-e vagy férfiak: egyaránt az idegeinkre megy, ahogy néhány ember a mobilját használja – illetve képtelen normálisan használni azt.

A férfiak 43 éves korukra érnek felnőtté, 11 évvel később, mint a nők egy brit felmérés szerint. Az éretlenségnek megvannak a maga előnyei, de problémákat is okozhat egy kapcsolatban.

A társadalmi nemek, férfiak és nők egyenlő esélye kívánatos céllá vált napjainkban. A nemek közti különbségek biológiailag az Y kromoszómára vezethetők vissza. Erre rakódott rá az eltérő szocializáció, a nemspecifikus viselkedés és társadalmi szerep.