Elégtelen rostfogyasztásról tanúskodik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és a Nestlé által végzett kutatás, amely fővárosi és kecskeméti gyerekek táplálkozási szokásait vizsgálta. A 7 és 10 év közötti gyerekek közel harmada kritikusan alacsony mennyiségű, az előírt mennyiség 70 százalékánál is kevesebb élelmi rostot visz be a szervezetébe. Az adat ijesztő, de nem meglepő, hiszen a kutatásból az is kiderült, hogy hatszor annyi fehér kenyeret és fehérlisztes terméket esznek a gyerekek, mint teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, az ajánlott fele-fele arány helyett.
Mire jók a rostok?
”Napi energia bevitelünk több, mint 50%-át szénhidrátokból, azon belül is összetett szénhidrátokból, mint keményítőből vagy rostból javasolt fedeznünk. Ezek fő forrásai a teljes értékű gabonák, illetve a zöldségek egyéb, szervezetünk számára nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak, így minden étkezésünknek a részét kellene képezniük. ” – javasolja Kiss-Tóth Bernadett, a Nestlé dietetikusa. A rostok szerepét a kiegyensúlyozott táplálkozásban, szervezetünk egészséges működésében nem lehet eléggé hangsúlyozni. A rostban gazdag élelmiszerek elhúzódó jóllakottságérzetet biztosítanak, így segítenek megakadályozni az elhízáshoz vezető túlevést. Megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztása mellett a rostok segítik a salakanyagok távozását a szervezetből, ezzel megakadályozva a szorulást. A rostfogyasztás hozzájárulhat a „rossz koleszterin” szint alacsonyan tartásához, valamint a cukorbetegség kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet.
Mivel a táplálkozási szokások jórészt gyerekkorban alakulnak ki, a szülők feladata, hogy megfelelő mennyiségű rost kerüljön a kicsik tányérjára, a rostok ugyanis afféle gondnoki szerepet látnak el az emberi szervezetben azzal, hogy mérséklik az étkezés utáni hirtelen vércukoszint-emelkedést, segítik a nap folyamán az egyenletes vércukorszint fenntartását, így a megfelelő szellemi és fizikai teljesítményt.
Ez a gyerekek esetében annyit jelent, hogy rostokban dús táplálkozás segítheti teljesítményüket mind a tudást igénylő tanórákon, mind pedig a testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon, növelve sikerélményeik számát, kialakítva önbizalmukat.
„Egyes rostféléket lebontva a bélrendszer jótékony baktériumai hasznos anyagcseretermékeket állítanak elő, amelyek a bélflóra és a bélbolyhok egészségéhez is hozzájárulnak. Elősegíti a székrekedés megelőzését és növeli a széklet tömegét, valamint gyorsítja a bélműködést, csökkenti az elhízás kockázatát” – mondja Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke.
Rostokban gazdag élelmiszerek a teljes értékű gabonák, azaz a teljes kiőrlésű kenyerek és pékáruk, a teljes értékű gabonából készült gabona-, és reggelizőpelyhek, teljes kiőrlésű tészták, vagy a barna rizs. Fontos, hogy már a nap első étkezése kellő mennyiségben tartalmazzon rostokat, mert a reggeli az egész nap tápanyagbevitelére hatással van.
A széklet tabu, ez pedig veszélyes
„Az emésztés megkönnyítése, a széklet rendszeres távozása gyerekkorban is rendkívül fontos. Számos szülő találkozik azzal a problémával, hogy gyermekének csak rendszertelenül van széklete. Ennek oka lehet a nem megfelelő étkezés, a kevés folyadék, a székletképző rostok elégtelen fogyasztása, vagy akár a kevés mozgás is.” – állítja dr. Veres Gábor, egyetemi docens, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke
A székrekedés magyarázata pszichés jellegű is lehet, a szorulásnak azonban nem csak testi okai, lelki következményei is lehetnek. Szorongás, rossz közérzet, levertség – tünetek, amelyeket olyan gyerekek produkálnak, akiknek gondjuk van az emésztésükkel.
Mivel a társadalom a széklet távozásával kapcsolatos problémákat tabuként kezeli, a gátlások a szülőkről gyorsan átragadnak a gyerekre is, akik emésztési problémáikat gyakran szégyellik társaik, nevelőik, szüleik előtt is. Emiatt is a szülői példa, a szülői tudatosság a táplálkozás területén kiemelkedő jelentőséggel bír, ezek a gyermekkorban kialakult táplálkozási szokások rövid és hosszú távon is hatással lehetnek a gyermekek egészségére.
