A szív- és érrendszeri betegségek Magyarországon is népbetegségnek számítanak. A szívizominfarktus jelenleg a legtöbb országban a vezető halálokok között szerepel. A korábban időskori betegségnek tartott szívinfarktus manapság egyre többször jelentkezik fiatal felnőttkorban.

 A hideg hónapokban több a szívinfarktus. Az alacsony hőmérséklet miatt ugyanis beszűkülnek az erek, a szív artériái is, így csökken a szívizmok vérellátása. Fontos, hogy kerüljük ilyenkor a jelentősebb fizikai megterhelést és a stresszt.

Minél fiatalabb életkorban következik be az infarktus, annál valószínűbb, hogy okai közt genetikai tényezők is szerepelnek. A szívinfarktus legfontosabb rizikótényezői a magas vérnyomás, koleszterinszint, cukorbetegség, stressz, mozgásszegény életmód.

Mielőtt gyógyítanánk, vegyük jobban szemügyre a motort!

A szív olyan pumpa, amely minden szívdobbanásnál felnőtteknél kb. 60-70 ml, percenként átlag 4 liter vért továbbít. Tartalékai rendkívüliek, szükség esetén átlagteljesítményét 6-8-szorosára tudja növelni.

Szívbaj alatt a szívbillentyűk károsodását értjük. Ez lehet veleszületett vagy szerzett. A beteg szívbillentyűs félnek többletmunkát kel végeznie. Mindaddig, míg a szív képes teljesítményének fokozásával kompenzálni a szívhibát, nem lép föl zavar.

A szívgyengeség a szívizomgyengeség miatt fellépő átmeneti vagy tartós keringési zavar, melynek hátterében testi megerőltetés, a szívizom táplálkozási zavarai állhatnak, valamint a szív túlterhelése alkoholfogyasztás következtében. A szívgyengeség tünetei: rövid, ziháló légzés, szívdobogásérzés, szédülés, az arc, az ajkak szederjessége, a vizeletmennyiség csökkenése, köhögés, asztmaszerű légszomjjal járó rohamok, szívtáji fájdalom, szorító érzés.

Szívinfarktusról akkor beszélünk, ha a szív koszorúerei görcs vagy vérrög következtében elzáródnak, ellátási területük keringése megszűnik, és a szívizomzat ezen része elhal. Ha olyan nagy terület hal el, melynek kiesése után a szív nem tud tovább dolgozni, hirtelen szívhalál következik be (szívszélhűdés).

Szaknyelven palpitációnak nevezett állapot, mikor a szív kalapál, nagyon szaporán ver. Normális körülmények között nem tudatosul a szívdobogás. De ha a szív a szokottnál gyorsabban ver, működésére felfigyel az ember. Fizikai tevékenység közben és után a szív gyorsabban ver, hogy több vért pumpáljon az izmokba. A szorongás is gyorsítja a szívműködést, mert az emelkedett adrenalin szint felkészíti a szervezetet, hogy küzdjön veszély esetén. Láz, koffeintartalmú italok, valamint allergiás reakció következménye is lehet a gyors, de rendszeres szívverés. Kiválthatják egyes gyógyszerek vagy a pajzsmirigy túlműködése is. A gyors szívverés csak ritkán jelez súlyos, életveszélyes szívrendellenességet.

A rendszertelenül egymást követő szívösszehúzódást kamrafibrillációnak nevezik, ez az állapot vészhelyzetet jelez, azonnali orvosi kezelést igényel.

Az angina rohamszerűen fellépő mellkasi fájdalom. Azt jelzi, hogy a szívizom vérellátása csökken. A nyugalmi helyzetben fellépő angina nem okoz a szívinfarktusra jellemző szívizom károsodást.

A szívizomzat erősítése galagonya, gyöngyvirág, tavaszi hérics és gyűszűvirág-készítményekkel történhet.

Akinek a szíve rosszul működik, legyen mindig a zsebében mazsola, amit állandóan majszolhat. A szívizomnak nagyon jót tesz. Ha reggel éhgyomorra friss rozmaringhajtást rág, a szívre is nagyon jó.

Természetesen komoly szívpanaszok esetén nem érdemes a természet segítőerejével kísérletezgetni, hanem gyorsan orvoshoz kell fordulni.

Csökkenti a szívbetegség kockázatát az, aki rendszeres testedzéssel javítja állóképességét, nem dohányzik, és alkalmazza a stressz leküzdésének módszereit, emellett lényeges a kiegyensúlyozott táplálkozás és az ideális testsúly fenntartása.