Az előrejelzések szerint a delta-variáns terjedésével nem a szaglás és ízérzés csökkenése lesz a fő panasz a COVID-19 betegeknél. Várhatóan a felső-légúti hurut és az allergiás nátha tünetei dominálnak majd, így vélhetően nehezebben lesz megkülönböztethető a légúti allergiától és más felső-légúti megbetegedésektől.
Így lehet megkülönböztetni a COVID-ot az allergiától
Az előrejelzések szerint a COVID delta-variáns okozta panaszok jellemzően a megfázás és/vagy a légúti allergiaszerű tünetek formájában (mint például könnyezés, orrfolyás, köhögés, tüsszögés) jelentkezhetnek, melyhez még hőemelkedés, bágyadtság és levertség is társulhat. „Ha valaki ilyen jeleket észlel és korábban sem ő, sem a családja esetében nem fordult elő allergiás megbetegedés, akkor érdemes a COVID-ra gyanakodni. A beoltottaknál sok esetben észrevétlenül zajlik a fertőzés. Tünetek esetén az a legjobb, ha teszteltetjük magunkat, vagy hét napra önkéntes karanténba vonulunk.” – mondja hozzá Dr. Krasznai Magdolna az Affidea Magyarország fül-orr-gégész szakorvosa. Abban az esetben, ha a fenti panaszok mellett hőemelkedés, végtagfájdalom, bágyadtság, levertség is megjelenik, valamint szaglás és ízérzés vesztés is kialakul, akkor valószínűleg COVID-fertőzésről lehet szó. Az allergia és COVID-19 betegség elkülönítését segítik a különböző tesztek. Utóbbi antigénteszttel vagy PCR-teszttel igazolható, míg az allergiásoknál általában bőrpróbát, úgynevezett Prick-tesztet végeznek. A tesztet tünetmentes állapotban, antihisztamin szedése nélkül végzik el.
Az allergia nem jelent fokozott COVID-rizikófaktort
Az allergiás rhinitis, vagy allergiás nátha kialakulásában lényeges az epigenetikai tényezők szerepe is. A szezonális allergiás náthát többnyire a pollenek okozzák: február végétől április végéig a korán virágzó fák, áprilistól augusztusig a fűfélék, míg július végétől október végéig a gyomnövények. A házipor, a háziporatka, az állati szőrök, a penészgomba, a toll, a latex viszont egész évben okozhatnak panaszokat. Dr. Krasznai Magdolna kifejtette: „Ma Magyarországon a becslések szerint 2-2,5 millió allergiás beteg van. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a COVID nem érintette komolyabban az allergiás pácienseket. Ennek hátterében az állhat, hogy a súlyos COVID-betegség eddig inkább az idősebb korosztály körében jelentkezett, az allergiás nátha pedig a fiatalokra jellemző inkább. Emellett mára már igazolt, hogy az orrnyálkahártya allergiás, IgE jellegű krónikus gyulladása inkább védő jellegű a fertőzésekkel szemben. Statisztikai adatok erre vonatkozóan nincsenek, de személy szerint azt mondanám, az allergiás náthások körében nem volt jelentősebb és súlyosabb a COVID-fertőzés. A fiatal felnőttek általában enyhébb vagy tünetmentes formában inkább terjesztették a betegséget. Gyakran csak a szaglás- és ízérzés vesztés hívta fel a figyelmet a COVID-fertőzésre.” A védőoltás minden esetben javasolt, így az allergiások számára is! Természetesen, ha korábban túlérzékenység fordult elő, akkor oltóponton kell felvenni az oltást, ahol intenzív osztályos háttér is rendelkezésre áll szükség szerint.
Szaglástréninggel gyógyulnak a szag- és ízvesztést elszenvedők
Mint ismeretes a szagláscsökkenés a COVID-fertőzés második és harmadik hullámában tömegesen alakult ki, a koronavírusos betegek 60-70%-a számolt be a fertőzés után pár nap alatt hirtelen kialakult szaglásvesztésről. Ugyanis a szaglóhám nagy mennyiségben tartalmazza az ACE 2 receptorokat, amelyhez a vírus kötődik. Szerencsére a betegek jelentős részénél a szaglás 2-3 hét alatt spontán visszatért, mivel a szaglóhám az egyedüli érzékszervünk, ahol az elöregedett, károsodott szaglóidegsejtek helyébe kb. 30 naponként újonnan képződő idegsejtek lépnek. A páciensek 20-30%-nál azonban két-három hónapon túl sem rendeződött a probléma, míg a betegek 5%-nál fél év után sem tért vissza a szaglás az eddigi adatok alapján. A tünetek javulása mellett sokan számoltak be szaglásvesztést követő torz szaglásról, úgynevezett parozmiáról. A szagláscsökkenés kezelésében fontos a fül-orr-gége szakvizsgálat mellett a szaglásvizsgálat elvégzése, amelynek alapján úgynevezett szaglástréninget ajánlanak a betegeknek. Ez egy terápiás lehetőség a szaglóhám, szaglópálya regenerációjának elősegítésére. „Ennek lényege, hogy négy alapillatot kell napi két alkalommal 10-10 szippantással belélegezni, ez az eljárás 12 héten keresztül javasolt, így a páciensek memorizálják is az illatokat. A módszer hatékony postvirális, idiopatiás és traumás eredetű, illetve régebben fennálló szagláscsökkenés esetén is.” mondta Dr. Krasznai Magdolna fül-orr-gégész szakorvos.
Ez is érdekelhet:
Harmadik oltás: mikor, kinek mit?
Negyedik hullám - mire számíthatunk a közeljövőben?
