Amikor szűk körű közvéleménykutatást végeztem különböző életkorú ismerőseim körében arról, hogy melyik a legkedvesebb Máté Péter számuk, egyikük sem kérdezett vissza csodálkozva, kiről is van szó. Helyette mindegyikük lelkesen sorolni kezdte a címeket. Mert hiába nincs közöttünk évtizedek óta (az idén szeptember 9-én lesz 37. éve, hogy elment), a dalai mégis tovább élnek.
A közvéleménykutatást egyébként az Elmegyek című dal nyerte, a legtöbben ezt nevezték meg tőle kedvenc számukként. Az írónő maga azt válaszolta, az övé a Még néhány perc, és az Éjfélt üt az óra, de valójában mindegyiket szereti. Ez a szeretet hatja át az egész könyvet, amely ez esetben nem fikció, hanem a főszereplő életének regényes feldolgozása, és mint ilyen, első látásra szokatlannak tűnhet a szerzőtől. Hiszen a legtöbben – ahogyan én is – először a Légikisasszonyok trilógiát olvastuk tőle, amelyet a MALÉV stewardesseként szerzett élményei inspiráltak. Azután sorra jöttek a történelmi regényei, többnyire női főszereplőkkel, két idősíkon játszódó történetek, ahol a végén a két sors összeért, mintha a hősnők kezet nyújtanának egymásnak az őket elválasztó évszázadokon át.
Történetek a múltból
Az évek során Bauer Barbara írónő elvitt minket a 18. századi Szegedre, ahol könnyen boszorkány hírébe keveredhetett az, aki csak egy kicsit is kilógott a sorból, és segíteni akart másoknak. Bemutatta nekünk a második világháborús Budapestet is, ahol szintén az életét kockáztatta az, aki a többiekre is gondolt. Majd elrepültünk vele egy régi magyar nagybirtokra, később Erdélybe vagy a vidéki Olaszországba. És elvitt minket az ezerötszáz évvel ezelőtti Kaukázus egyik kolostorába, ahol a Daru nevű, furcsa kisfiú dolgozik szokatlan szépségű tűzzománc képeken. Nekem ez a regénye, Az aranyműves fia lett a kedvencem, talán mert titokzatos, misztikus, és talán mert egy olyan elmélettel ismertetett meg – a magyar Szent Korona díszeinek legendájával –, amelyről korábban nem hallottam.
Máté Péter tragikus sorsú élete
Mindezek után tényleg új iránynak tűnt egy jóformán kortárs hős választása, aki csak azért nem énekel már nekünk, mert, ahogyan a regényben az orvos elmagyarázza az akkor még kisfiú Péternek, más ütemet ver a szíve, mint az egészséges gyerekeké. Az orvos egészen pontosan úgy fogalmaz: van egy plusz ütem a szívében. Hallgass bele a Most élsz című Máté Péter számba, ami biztos, hogy kedvet csinál a könyv olvasásához.
Maga az írónő úgy nyilatkozott erről a könyvéről: „Bár mások is vélekedtek úgy, hogy a Most élsz tőle szokatlan, újszerű, ő nem érzi annak, hiszen ebben az esetben is megjelenik a fikció, csak itt a történelmi hátteret egy valós személy életrajza jelenti. Hasonlóan A leggazdagabb árva történetéhez, ahol a valóságot gróf Wenckheim Krisztina jelentette, az ő életének ismert epizódjait formáltam regénnyé. Szeretek olyan színtérben bolyongani, ahol akár történelmi események alkotják a díszletet, akár valós személy életútja, lehetőségem van hátradőlni és elengedni a fantáziámat. Nézem a szereplőimet, hagyom őket élni, megszólalni, olykor még azt is megengedem nekik, hogy ők formálják a regényemet. Ez egy izgalmas játék a valóság és a fantázia világában, mintha hagynám ezt a két világot, hadd keringőzzenek.”
Mi, olvasók pedig érdeklődve követjük ezt a keringőt.
Ezt is olvasd el!
Sándor Anikó Tangó című könyvének ajánlója
Mörk Leonóra Törött tulipánok című könyvének ajánlója
