A XVII. századi franci udvarban már rendkívül népszerű volt az új kelme, és gyorsan terjedt egész Európában. Magyarországon már a XV. században foglalkoztak ruhaanyag-festéssel, és a XVII.-ben már el is terjedt az új technológia is. Magát, a kékfestő elnevezést 1770-ben leljük fel egy pápai, nevezett Bengely István uram által írt levélben, és ezzel már meg is érkeztünk Pápára, az ország Kékfestő Múzeumába!
A fantasztikus kelme- és ipartörténeti gyűjteményt az UNESCO 2015-ben a világ Szellemi Kulturális Örökségévé nyilvánította! Nemhogy Magyarországon egyedülálló, egész Európában nem maradt fenn ilyen nagy kékfestő üzem.
A nyomtatott tájékoztató szerint a XVIII. század második felében a tőlünk Nyugatra eső területeken a textiliparban és a kelmefestő mesterségben munkaerő-felesleg képződött. Így kerültek Magyarországra a Kugle család Szászországból. 1865 körül Pápán hat kékfestő üzem dolgozott, ebből a legnagyobb a Kluge volt. Hét generáción keresztül vitte a mesterséget a család - egészen 1956-ig. 1962-ben múzeummá nyilvánították. A berendezési tárgyak, az egész épületrendszer műemléki védettséget élvez mind a mai napig.
Elképesztő élmény ma is az üzemben sétálgatni! A korabeli technológiákkal folyton korszerűsítették a műhelyt. Minden berendezés épen maradt fenn! A gépek Angliából, Németországból érkeztek. A kisvállalkozókat akkor nem pénzzel vagy hitellel segítették. Íme a lízing őse: a láthatóan működő cégeknek, mint a Kluge családé, hozattak egy gépet, amire szükségük volt. Miután be tudták bizonyítani, hogy használják a berendezést, egy idő után a tulajdonukba került.
Összesen 16 festőkáddal, azaz küpával dolgoztak az üzemben. Ennyi soha, sehol nem működött Európában! Segítségükre voltak a helyi, tiszta vizű források, amelyek feltétlenül szükségesek voltak a kékfestő végek elkészítéséhez. A csodás karsztvizek pedig még télen sem fagytak be, így folyamatos lehetett a termelés.
Akkor még virágzott a nyomtatófa készítői mesterség is. Ma már csak egy ember készít ilyet, ő is Győrben dolgozik. Sajnos Pápán ma már senki sem gyakorolja ezt a mesterséget, és az országban is csak nagyon kevesen. Ezért olyan nagy kincs a hajdani üzem szárítójában Bódy Irén érdemes művész életmű-kiállítása Európa egykor legnagyobb kékfestő üzeméből kialakított egyetlen Kékfestő Múzeumában.
Hölgyek, Urak! Ez egy remek kirándulás, csak ajánlani tudom! A kelmék nyilván a hölgyek, a fantasztikus gépek az urak szívéhez áll majd közel. Igazi örökségünk, amit látni kell! Itt az ősz, jön a tél, kerekedjünk fel egy jó kis kirándulásra! A múzeum ilyenkor is fantasztikus élményt nyújt! Kár, hogy búcsúzáskor kékfestő hűtőmágnest lehet kapni, és nincs egy kis üzlet, ahol eredeti kékfestőt lehetne vásárolni asztalunkra, lócánkra, párnákhoz, amihez az ország még megmaradt műhelyei szállítaná árut!
