Él egy pici múzeum a Nógrád megyei Terényben. Felmenőik hagyományait őrzik, köztük a csipkekészítés mesterségét. Ha bekopogsz, egy meseországba érkezel, ahol mindent megtudhatsz a híres magyar csipkékről, köztük a Hunnia Csipkéről.
Ha azt hiszed, hogy a csipkéhez elég vagy te, egy horgolótű meg egy viszonylag vékonyabb cérna, akkor nagyon tévedsz! A csipke ennél lényegesebben több, művészet, hagyomány, kecs, remekmű!
Egykoron – szó szerint - aranyárban „mérték” a csipkét a főúri házaknál. Minél több volt viselőjén e kézimunka, annál gazdagabb emberrel álltak szemben urak, alattvalók egyaránt. Voltak, akik még a vadászatokra is csipkekézelőben mentek. II. Katalin legyezőjén 8-10 évig is dolgoztak.A titok a lehelet vékony szálakban és a boszorkányos ujjakban rejtőzött. A középkorban a pamut mellett sokan használtak selyem, arany- vagy ezüstszálat a főúri ruhák díszítéséhez.
Magyarországon is elismertek voltak a csipkekészítők. Nemzetközi hírnevük azonban csak úgy 1906 után erősödött meg. Addig ugyanis az Európában jól ismert négyzetes, szögletes mintákat alkalmazták, utána azonban elővették a magyar mintákat. Jött például a páva, a tulipán motívum, amiket sehol máshol nem készítettek. Az egyik élen járó műhely, a Hunnia volt, melynek emlékét a mai napig őrzik az egykori alapítók leszármazottai.Hidegben, szakadó esőben egy vasárnap reggel hívtam fel Fáyné Toroczky Juditot, hogy mint arra kóborló turistának megmutatná-e a múzeumot. Boldogon jött, és segített, én meg elámultam! Kiderült, hogy a csipke valóban nem egy horgolótű kérdése – mert van szövött, kötött csipke, vert csipke, és még ki tudja, mennyi módszer! Mint elmesélte, nem véletlenül terjedt el a Nógrádban, illetve a mai Szlovákia területén élő, ügyes kezű lányok-asszonyok körében a csipkekészítés tudománya. Amíg az Alföldön sokszor télen is volt munka a mezőgazdaságban, addig a hűvösebb vidékeken alig-alig. Megtanultak tehát egy új mesterséget, ami igazán jól fizetett.
Miután a csipke alapanyaga a növényi eredetű, vékony pamutszál, a pamut meg kiszáradhat, törhet, ezét sokszor a csipkekészítő lányokat, asszonyokat leküldték a párásabb pincékbe. Munka közben általában négyen ültek egy asztalnál. Középre kitettek egy gyertyát, és minden csipkeverő elé egy üveggömböt, hogy az szórja a fényt. Így születtek meg azok a magyar csipkecsodák, amik évről évre most is kivívják az elismerést a horvátországi világhírűk Pagon rendezendő csipkebemutatón.Ha arra vet sorsod, feltétlenül keresd meg a csipkevilágot, és ott azt is megtudhatod, hogy évről évre hányan mennek hozzájuk táborba! A szülők megkérdezik, mégis mit csinálnak majd ott a gyerekek? A csipkeverésen kívül kirándulnak, megismerik Nógrád rejtett kincseit, és a szülők el sem hiszik, hogy ott nem a mobiltelefon vagy a tablet a főszereplő, annyira lenyűgözi a fiatalokat a csipkeverés…
Kép: László Márta
Van, akinek tradíció, van, akinek, modern textilipar, van akinek kellemes viselet, van, akinek ipartörténeti ritkaság. Ez mind a kékfestő. Ma Magyarországon már csak kevesen űzik az egykor oly divatos szakmát, épp ezért minden tisztelet az övék! … De ki gondolná, hogy ez a fantasztikus, kreatív kelme története a hajózással kezdődött Európában!
A vállalkozói lét kihívásokkal teli, de egyben inspiráló és felszabadító út is. Sokan még mindig úgy gondolják, hogy az üzleti világ a férfiak terepe, pedig ma már egyre több nő bizonyítja, hogy kiváló vezetői képességekkel, kitartással és kreativitással igenis helyt lehet állni, sőt: a kimagasló eredmények elérése sem lehetetlen.
Egy felnőtt nő élete számos szerepből tevődik össze. Pláne akkor, ha még gyereket is nevel. Ezek között a szerepek között meglehetősen nehéz egyensúlyozni és mindegyiknek megfelelni.
Idén is rászoruló családoknak adhatnak karácsonyi ajándékot a vásárlók a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország közös élelmiszergyűjtő akciója, az Adni Öröm! keretében.
Idén márciustól jótékony célra is felajánlhatták a visszaváltható alumínium italdobozok árát a fogyasztók. A kezdeményezésnek köszönhetően 200 ezer doboz gyűlt össze, ami több mint 3 tonna újrahasznosítható alumíniumot jelent. A befolyt közel egymillió forintból a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nehéz sorsú gyerekek nyári táborozását segíti.
Nem titkolt céljuk, hogy a megemelkedett energiaárak és rezsiköltségek következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő állatmenhelyek és -otthonok a jövőben is képesek legyenek működni, a rászorulókat megmenteni, valamint megfelelő színvonalú ellátást biztosíthassanak a befogadott jószágok számára.
„Halál ellen nincs orvosság, de az odáig vezető út szép is lehet” – hívja fel a figyelmet a gyógynövények fontosságára Szabó Gyuri bácsi a róla készült portréfilmben. A film a díszbemutatót követően hamarosan a nagyközönség számára is elérhető lesz.
