Szeptember 7. csütörtök este, Moszkva tér, a Várbusz végállomása. A tömeg láttán hirtelen azt hittem, leállt a buszjárat. De nem, a kisbuszok rendre jöttek, s hordták fel az embereket - a Borfesztiválra. Elvegyülve az emberek között örömmel tapasztaltam, minden korosztály képviselteti magát. S élvezettel hallgattam, ahogy előre taglalták, mi mindent szeretnének megkóstolni. Az természetesen fel sem merülhetett, hogy valamennyi standot végig látogassák, hiszen - mint az előzetes híradásokból kiderült - 15 ország 200 borászatának 3000  bora "szállta meg" a Budavári Palota keleti és nyugati teraszát és az Oroszlános udvart szeptember 6-tól öt teljes napra.

15 évvel ezelőtt az első Budapesti Borfesztiválon még csupán tucatnyi hazai borász standjai között kellemesen és kényelmesen lehetett sétálgatni a Vörösmarty téren. Öt évvel ezelőtt végkép kinőtte a Belvárost a borok seregszemléje. Mára úgy tűnik, a Budai Várat is kinőni készül.

A szervezők borvidékenként igyekeztek csoportosítani a borászokat, s a 22 hazai régió mellett az idén már 14 ország képviselteti magát a valóban nemzetközivé vált seregszemlén. Nem kis feladat hát felkészülni a kóstolgatásra. Van, aki az öt nap alatt többször is felmegy a Várba, hogy minél több borral és borásszal megismerkedhessen. Estére szinte mozdulni sem lehet. Ha az egy négyzetméterre vetített "megszállók" számát nézzük, valószínűleg a Borfesztivál lepipálja a törököket is.

De a hangulat kitűnő, a borok szépek, izgalmasak, a borászok fáradhatatlanul töltögetnek és mesélnek pincéjükről, boraikról. Régi barátságok erősödnek meg, és újak születnek. Borünnep. Ám vajon a bor csak ünnepi alkalmakra szól-e, vagy mindennapi életünk, étkezésünk része, mértékkel fogyasztott élvezet?