Az már mondhatni alapvető, hogy a mosó- vagy mosogatógép programozható, így épp akkorra végez a munkával, amikorra tulajdonosa hazaér. Az is sokak számára megszokott, hogy a kenyérsütő a beleöntött alapanyagokból egy gombnyomással éppen a vekker csörgésével egy időben süti készre a házi kenyeret a reggelihez. Az igazi intelligencia az, ha ehhez külön gombot se kell megnyomni, mert az integrált rendszer révén az ébresztőóra beállítása vezérli a többi reggeli rutint.
Gyors és takarékos
De mitől is számít okosnak egy ház? Épületek esetében az intelligencia a környezetét valamilyen úton-módon érzékelő, annak mindenkori helyzetétől függően döntést hozó, döntését kommunikáló, adaptív és adaptálható rendszereket jelent. Az intelligens otthon kifejezés egyfajta automatizáltságot takar, az olyan mindennapi funkciók, mint a fűtés, hűtés, világítás, árnyékolás, vízmelegítés, a biztonsági és multimédia-eszközök kezelését, egy rendszerbe való integrálását és azok intelligens irányítására való képességet jelenti.
Az intelligens irányítás azt teszi lehetővé, hogy az egyes – az automatizálás révén önmagukban is sokkal kényelmesebbé vált – funkciók ellátását a házat kezelő rendszer egy halmazként kezelje, a beállításoknak megfelelően. Így például, ha a tulajdonos elhagyja a lakást – azaz bezárja az ajtót kívülről – akkor a rendszer automatikusan lekapcsolja a villanyokat, be a riasztót, és alacsonyabb fokozatra veszi a fűtést. Vagy elég megnyomni a „play” gombot a DVD-lejátszón ahhoz, hogy a redőnyök legördüljenek, a világítás pedig a filmnézéshez optimális félhomályos zónába sötétedjen. Innen már csak egy lépés lenne, hogy a beépített pattogatottkukorica-készítő is automatikusan kidobja a friss meleg ropogtatnivalót…
Az intelligens otthon célja, hogy a modern infokommunikációs technológiák révén az otthonban végzett hagyományos és újabb tevékenységeket kényelmesebbé, gyorsabbá és nem utolsósorban energiatakarékosabbá tegye. Még ha nem is engedjük el túlzottan a képzeletünket, az égve felejtett villanyokat leoltó, az aktuális időjárásnak megfelelően öntöző – vagy esőben éppen nem öntöző – rendszerek takarékos jellegét nem kell különösebben magyarázni. Ahogyan azt sem, mennyivel kellemesebb lenne, ha például a hétvégi házba télen megérkezve nem kellene órákig fagyoskodni, míg a fűtési rendszer átmelegíti a lehűlt falakat, hanem az okos rendszer éppen az érkezés idejére a kívánt hőmérsékletűre fűtené az egész házat.
A rendszer olyan, a szórakoztatástól távol eső funkciókban is segítséget nyújthat, mint például az otthoni ápolás.
Okos eszköz, okos ház
Az okos ház rendszerei alapvetően két típusba oszthatók. Egyesek közülük teljesen automatizáltak, míg mások elindításához inputra van szükség.
Bármennyire is mesébe illik, beállítható például, hogy a továbbiakban az internetre kapcsolódó hűtőszekrény magától rendelje meg az üzletből az éppen kifogyó tételeket, vagy receptet ajánljon azokhoz a hozzávalókhoz, amik megtalálhatók benne. Megoldható, hogy a garázskapu automatikusan kinyíljon, ha elé az előre beprogramozott rendszámú autó érkezik meg. Ugyanígy lehetséges, hogy a rendszer a balkonnövényeket a nap járásának megfelelően mozgassa, mindig a számukra leginkább megfelelő fényviszonyok közé.
Emberi irányítást igényel viszont például a multimédia-rendszer elindítása. A fali kapcsolók mellett kényelmesebb megoldást nyújt a működtetésre a kézi távirányító, amelyből akár minden családtagnak meglehet a sajátja – tehát nem kell küzdeni azért, hogy kinek a kezében legyen az irányítás.
A mobil eszközök fejlődésének hála, az okos ház irányításához már át sem kell lépni az ajtót. Egy okostelefon vagy táblagép segítségével bárhonnan könnyedén ellenőrizhető a biztonsági kamerák képe, vagy elindítható a fűtés, ha napközben éppen a vártnál hidegebbre fordul az idő.
Drága beruházás, olcsóbb működés
Az intelligens otthon mindennapi működése révén kétségtelenül energiát és így pénzt takarít meg lakóinak, egyelőre azonban kevesek számára elérhető. A kiépítés költségei, a speciális, integrált rendszerekhez kapcsolódni képes eszközök beszerzése miatt feltehetően sokmilliós kezdeti beruházással kell számolni.
Bár intelligens otthont kialakítani kétségtelenül sokkal egyszerűbb új építésű házakban, azért a régebbi épületek lakóinak sem kell lemondaniuk róla. Ezek elsősorban a meglévő hálózati infrastruktúrákra – kábeltelevízióra, telefonra – vagy vezeték nélküli hálózatokra épülhetnek. A régi épületekben a legköltségesebb a szenzorokon alapuló épületgépészeti megoldások – mint például a fűtés, a világítás, az alternatív energiaforrások – hozzáillesztése a meglévő, gyakran elavult rendszerekhez. Az új épületekben az intelligens rendszereket általában a gondolkodásmódhoz illeszkedő funkcionális és a fenntarthatóság elveit szem előtt tartó építészeti megoldások egészítik ki.
Persze, mint minden téren, itt is van olcsóbb és drágább verzió. A sci-fi filmekből ismerős, hanggal vezérelhető – és ugyanúgy válaszoló –, érintőképernyőkkel kiegészített, teljes rendszer helyett lehet kisebb cégek saját fejlesztésű irányítóközpontjait választani, és megelégedhetünk azzal is, ha a PC elé kell ülni a vezérléshez. Bár egyes szakemberek szerint a rendszer kialakítása az épület árának mintegy tíz százalékából kihozható – feltéve, hogy az elektromos rendszer elég erős, és nem igényel külön átalakítást –, az intelligens otthon létrehozása egyelőre azonban még így sem lesz tömegsport. A lépésenként bővíthető funkciók közül azonban feltehetőleg egyre több válik majd általánossá.
Akkor sincs nagyobb baj a szakemberek szerint, ha a nagy biztonságú rendszerek ellenére véletlenül mégis elromlik valami. Mivel az automatizáltság fokát azért érdemes ésszerű keretek között tartani, a horrorfilmbe illő sztorik nem túl valószínűek. Ráadásul, köszönhetően annak, hogy a rendszer távolról is irányítható, az esetek többségében a javításig is van alternatív opció, például az irányító panel meghibásodása esetén.
Illusztráció: insightSystem
Forrás: IT3 Műhely
Forrás: Piac és Profit Magazin 2011. augusztusi száma