Fülolaj. Nem túl gyakran használt szó, Kosztolányi Dezső mégis ezt tartotta a legszebb magyar szónak. Hogy miért? Gyorsan rájöhet, ha eltekint jelentésétől, és egy pár pillanatra magában kezdi el mormolni. Dallamos, szép szó. Ahogy még jó pár az anyanyelvünkben.
Két évvel ezelőtt az egyik magyar nyelvű gyermekhonlap kérdezte meg olvasóit, számukra melyik a magyar nyelv legszebb szava. Az eredményt még leírni is kellemes, és talán még jobban esne felolvasni: az első helyezett a pillangó lett, de élen végzett az édesanya, a szerelem, a szeretet, a békesség, a hópehely és a szellő is.
Balázs Géza nyelvész szerint a pillangó elsősorban hangzásának köszönheti győzelmét, az édesanya mind jelentésének, mind hangzásának. Ezzel szemben a szeretet és a szerelem szavakat a szakember nem tartja szépnek, hiszen tele vannak e hanggal, amely mekegőssé teszi őket, így ezeknek a dobogós helyezését valószínűleg csak jelentésük miatt kapták meg.
Egyéb, kevésbé hivatalos szavazások is elkezdődtek internetes portálok fórumain, ahol a fórumozók előszeretettel emlegették a rakott krumplit, a kolbászt, sőt, egy fiatalember szerint a legszebb a "gyere le, kész a kaja", igaz, ez utóbbi inkább mondat, mint szó, de legalább jól érezzük az illető érdeklődési területét...
Na de vissza a komoly véleményekhez: az eredmények láttán én is elgondolkodtam, nekem melyek a legkedvesebb szavaim. És bár nekünk a szavak a munkaeszközeink (hozzáteszem, igazán csendes és emberbarát "kollégák" ők), rájöttem, hogy én sem tudok elvonatkoztatni a szavak jelentésétől. Így én is legszívesebben azt hallom, hogy szeretlek (persze nem mindegy, hogy kitől), hogy hiányzol, de dobogós helyezést ért el nálam a születés a kenyér. Ez utóbbi egyébként nem véletlenül, és nem feltétlenül szó szerinti értelemben. Mert ha a kedvenc szavaim listája nem is annyira egyértelmű, a kedvenc verssorom már megvan: "az vagy nekem, mint testnek a kenyér, s tavaszi zápor fűszere a földnek..."
És Ön szerint melyik a legeslegszebb?
