Egy idegen ország óriási meglepetéseket okozhat, hiszen mások a szokások, az ételek, a víz, a pénz... De az izgalom nem feltétlenül a határ után kezdődik! Manapság az utazási irodák is okoznak meglepetéseket, nem is olyan ritkán! Hétről hétre látni bajba jutott utasokat, akik jó esetben pár nappal az indulás előtt, rossz esetben csak a repülőtéren tudják meg, hogy a várva-várt útnak fuccs... csődbe ment az iroda.
Nos, hasonló helyzetben mi is voltunk, egy hetünk volt az útig, amikor felhívtak minket, hogy mégsem indítják a buszunkat... Leforrázva álltunk a már kupacokba rakott fürdőruhák, matracok között, és nem tudtuk, mit csináljunk. Alternatívát ugyan ajánlottak, de az jóval drágább volt, mint amit megengedhettünk volna magunknak. Végül nem kis szervezési munkába került, mire tényleg felülhettünk egy buszra, és elindultunk...
Aki Szerbia felé járt már, tudja, hogy az első kellemetlen meglepetés az utazót a vécénél éri, ahol egészen érdekes kiképzésű... lyuk várja a látogatókat. Két tappancsnyom két oldalon, középen pedig egy szűk kis lyuk. Első ránézésre nem is tiszta, hogyan kell intézni a dolgunkat. Ezért nem csoda, hogy a legtöbb magyar inkább jól bevált régi technikát alkalmazza: irány be a legközelebbi bokor mögé!
A folyó ügyekkel kapcsolatban egyébként nem ez az egyetlen meglepő dolog. Hazánkfiait továbbra is a mágikus kétbetűs helyiség bűvöli el a szállodákban, ahol - figyeljen, aki még nem volt mediterrán vidéken! - nem lehet a használt papírt bedobni a vécébe. Jól hallják, a mellette álló kukába kell dobni, ezzel nem kis bűzt eredményezve. De hát ez van, szűkek a csatornák... Persze talán mondanom sem kell, mi a legfőbb téma hazafelé a buszon: ki hogyan tartotta be, vagy inkább hogyan nem tartotta be a kényes előírást...
Persze nem csak a szállodán belül, hanem annak ajtaján kilépve is érhetnek minket meglepetések. Ilyen például a közlekedési morál, amely Olaszországban a nyugodt (vagy néha nem is annyira nyugodt) tempóhoz képest katasztrofális, de ugyanez igaz Bulgáriára vagy Görögország nyugati felére. De nemcsak a többi vezetővel lehet gondunk, hanem a táblákkal is. Próbált már kibetűzni görög betűs feliratokat? Nos, én megpróbáltam, de nem ment könnyen, pedig próbáltam a matematikai tanulmányaimból előhívni az alfa, béta, gamma jeleit.
És egy utolsó dolog: annál talán nincs is zavaróbb, amikor egy bolgár ember rázza a fejét, miközben igent mond. Hogy miért? Ők pont fordítva gesztikulálnak: az igen a fejrázás, a nem a bólogatás. Na, ezek után mondja azt valaki, hogy külföldön is úgy érezte magát, mintha otthon lenne...
