Első állomásunk a Louvre Párizsban. Természetesen van igazság abban, hogy a műtárgyakat, festményeket élőben az igazi látni, de erre a jelenlegi helyzetben nincs lehetőségünk. Ráadásul a Louvre a világ egyik leglátogatottabb múzeuma, órákig tartó sorban állás után tudunk csak bejutni, és egy-egy ikonikus alkotás előtt a tömeg akkora, mint a 4-6-os villamoson csúcsidőben. Érdemes tehát kihasználni a lehetőséget, hogy otthonról, kényelmesen nézelődhetünk.
A múzeum oldalán több virtuális sétát is tehetünk. Megnézhetjük Delacroix, Rembrandt és Tintoretto képeit, de bejárhatjuk az egyiptomi gyűjteményt is. A Louvre-t bemutató 360°-os panorámafotóknak köszönhetően akár Napóleon lakosztályába is ellátogathatunk.
És ha Louvre, akkor Mona Lisa! A képet , melyet La Gioconda néven is szokás emlegetni, Leonardo da Vinci készítette 1503-1519 között. Ez talán a világ legismertebb festménye, de bizonyosan a legtöbbször reprodukált kép. Mi lehet Mona Lisa titka? Számos rejtély övezi a képet, valójában nem tudhatjuk bizonyosan azt sem, hogy kit is ábrázol. A képet 1911-ben ellopták, majd bő két év elteltével került elő. Az esetet a 20. század legnagyobb műkincs- lopásaként tartják számon. Rejtélyes a képen látható hölgy mosolya is. Megfontolt, bölcsességet sugárzó, de ugyanakkor huncutságot sem nélkülöző női mosoly. A kép háttere egy igen érdekes táj, kérdés az is, hogy miért ezt választotta Leonardo. A festmény egyébként meglepően kisméretű, mindössze 77 x 53 cm. Valóságban sajnos nincs mód a képet közelről megszemlélni, de szerencsére virtuálisan ezt megtehetjük. Nézzük meg a Mona Lisa-t közelről, és próbáljuk megfejteni a titkait!
Párizsból utazzunk Firenzébe! Az 1581-ben alapított Uffizi Képtár gyűjteményének alapja a Mediciek bőkezű adományának köszönhetően jött létre, akik korukat messze megelőzve azonnal megnyitották az Uffizi kapuit az érdeklődők előtt.
A Képtár virtuális sétáján teremről teremre bejárhatjuk a múzeumot. A hihetetlen gazdag gyűjtemény megszemlélése mellett rengeteg információt kaphatunk az alkotókról és a művekről is. Nézzük meg Giotto, Boticelli, Leonardo, Michelangelo, Raffaello, Giorgione, Rubens, Tiziano vagy akár Caravaggio képeit a számos egyéb nagymester munkái mellett.
Mindenképpen érdemes megállni Botticelli Vénusz születése (a kép 1485 körül készült) című munkája mellett. Botticelli ezt a művét a művelt, irodalomban, filozófiában, mitológiában jártas közönségnek szánta, aki megfejthette a kép rejtett allegóriáját. A szépség a szellem és az anyag, az eszme és a természet egyesüléséből születik. Botticelli művészetét minden finomsága, érzékenysége ellenére a kortársak a „férfias” jelzővel illették. Megérezték benne azt a férfias szellemet, erőt és határozottságot, stílusalakító készséget, amellyel példát és utat mutatott az érett reneszánsz művészeinek.
Firenze után következzék London! Galaktikus utazás a Kultúra-naprendszerben a British Múzeumban! Ezt a sétát ne csak nézzük, hallgassuk is! A Múzeum a honlapjához komponáltatott zenét is, amely végigkíséri a virtuális sétát, sőt, változik az érdeklődésünktől függően. Űrkalandra fel! 4000 év története az ókortól napjainkig 5 földrészen. A British Museum gyűjteményei – melyek több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét.
Így például megcsodálhatjuk az 1600-as évek vége felé készült tibeti bronzfigurát is, mely Padma Sabhava-t ábrázolja, aki a tibeti buddhizmus egyik kimagasló figurája. Második Buddhának is nevezik. Az alak lótusz trónuson ül, egyik kezében a hallhatatlanság elixírjét tartja. Kalapján a Nap-Hold szimbólumot láthatjuk, amely a transzcendentális kettősséget jelképezi, és egy sastollat, mely a tisztánlátás ősi szimbóluma. Járjuk be tehát a British Múzeum virtuális túráját, csemegézzünk a világ 4000 évnyi kultúrájából!
AMERIKAI VIRTUÁLIS KALANDOZÁSAINK ELSŐ RÉSZE ITT TALÁLHATÓ.
AMERIKAI VIRTUÁLIS UTAZÁSUNK MÁSODIK RÉSZÉRE IDE KATTINTSATOK!
