- A 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette az ingatlanpiacot, akkor az árszint is látványosan visszaesett. Az albérleti piacon viszont ilyen elmozdulás nem volt, mivel a hitelfelvevők és potenciális lakásvásárlók elbizonytalanodtak, és inkább a lakásbérlést választották, ha élethelyzetük megváltozott. Így 2008 és 2013 között a kiadási célú ingatlanvásárlás utólag kiváló befektetésnek bizonyult – mutat rá Valkó Dávid, az ismert pénzintézet ingatlanpontos vezető elemzője.
Nagyon különböző utakat jártak be a V4-ek
Egészen különböző trendek látszanak a visegrádi régió országaiban az elmúlt 12 évben. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi majd 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20-at. Csehországban és Lengyelországban fordított a helyzet: mindkét országban az albérletárak növekedése volt nagyobb mértékű. A cseheknél a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem 80 százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint 60 százalékkal emelkedtek. A lengyeleknél az ingatlanár-növekedés pedig a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint 40 százalékos növekedésével.
Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is valós volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen – a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül – szintén a hozamnövekedés ellenében hat. Ezzel együtt ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.
A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet a későbbi eladással spekuláló ingatlanvásárlóknak. Már csupán azért is, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé infláció-érzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kétségkívül kifizetődnek. Ettől függetlenül elmondható, hogy ebben a piaci helyzetben a megfelelő ingatlan kiválasztása komoly szakértelmet igényel, érteni kell az adott ingatlantípussal és lokációval kapcsolatos tendenciákat is, így vásárlás előtt érdemes szakemberhez fordulni.
A szakember szerint ezek alapján továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés miatt a körültekintőbbek járnak majd jobban.
Az Eurostat friss elemzése szerint az ingatlanárak európai uniós átlagban az elmúlt 12 évben 19 százalékkal, a bérleti díjak pedig 21 százalékkal emelkedtek. Magyarország az éllovasok között van mindkét tekintetben: a lakások bő 60 százalékkal, az albérletek pedig 67,8 százalékkal lettek drágábbak. Az előbbivel a negyedikek, az utóbbival a harmadikok vagyunk a 28 ország összehasonlításában. Az európai és magyar trendvonalon egyaránt az látszik, hogy az olló összezár: amíg a válság alatt az ingatlanárak csökkentek, a bérleti díjak pedig töretlenül emelkedtek, 2013 óta mindkét tekintetben növekedést látunk.
- A 2008-as válság nagyon érzékenyen érintette az ingatlanpiacot, akkor az árszint is látványosan visszaesett. Az albérleti piacon viszont ilyen elmozdulás nem volt, mivel a hitelfelvevők és potenciális lakásvásárlók elbizonytalanodtak, és inkább a lakásbérlést választották, ha élethelyzetük megváltozott. Így 2008 és 2013 között a kiadási célú ingatlanvásárlás utólag kiváló befektetésnek bizonyult – mutat rá Valkó Dávid, az ismert pénzintézet ingatlanpontos vezető elemzője.
Nagyon különböző utakat jártak be a V4-ek
Egészen különböző trendek látszanak a visegrádi régió országaiban az elmúlt 12 évben. Szlovákiában az ingatlanárak növekedése lényegesen nagyobb volt, mint a bérleti díjaké: az előbbi majd 40 százalék, az utóbbi nem éri el a 20-at. Csehországban és Lengyelországban fordított a helyzet: mindkét országban az albérletárak növekedése volt nagyobb mértékű. A cseheknél a magyarnál is magasabb volt a bérletidíj-növekedés, majdnem 80 százalék, míg az ingatlanárak valamivel több mint 60 százalékkal emelkedtek. A lengyeleknél az ingatlanár-növekedés pedig a 10 százalékot sem érte el, szemben az albérletárak több mint 40 százalékos növekedésével.
Egy kiadási célú ingatlanvásárlásból közvetlenül a válságot követő években akár 11 százalék feletti tiszta bérleti hozam is valós volt Budapest belvárosában, ám ez mára nagyjából 4-5 százalékra apadt. A 2016-os lakásáfa-csökkentés az újlakás-piacon áttételesen – a kiadási céllal vásárolt lakáskínálat látványos növelésén keresztül – szintén a hozamnövekedés ellenében hat. Ezzel együtt ugyanakkor a vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken, például Pécsen, Szegeden vagy Kecskeméten továbbra is 6-8 százalék közötti bérleti hozamokat generálhat egy ingatlanbefektetés.
A némileg lassuló ütemű, de országos átlagban jelenleg is tapasztalható árnövekedés továbbra is vonzó befektetési lehetőséget jelenthet a későbbi eladással spekuláló ingatlanvásárlóknak. Már csupán azért is, mert a hasonló vagy kedvezőbb hozamokat kínáló befektetési lehetőségekkel szemben az ingatlanpiac kevéssé infláció-érzékeny, így az ilyen befektetések hosszútávon kétségkívül kifizetődnek. Ettől függetlenül elmondható, hogy ebben a piaci helyzetben a megfelelő ingatlan kiválasztása komoly szakértelmet igényel, érteni kell az adott ingatlantípussal és lokációval kapcsolatos tendenciákat is, így vásárlás előtt érdemes szakemberhez fordulni.
A szakember szerint ezek alapján továbbra is megéri ingatlanokba fektetni. Ugyanakkor az is tény, hogy a lassuló ingatlanár-növekedés miatt a körültekintőbbek járnak majd jobban.
Pörög a magyarországi ingatlanpiac, úgy tűnik, hogy nagy a kereslet, de sokan mégis hónapokig, évekig hiába hirdetik ingatlanjukat. Ben-Ezra Orran, az egyik legismertebb ingatlanközvetítő hálózat vezetője foglalja össze, hogy szakértői szemmel milyen a jó ingatlanhirdetés, melyek azok a csapdák, amelyeket érdemes elkerülni ahhoz, hogy rövid idő alatt sikeres üzlet köttessen, mely mindkét fél megelégedésére zárul.
