Minden szülő, vagy leendő szülő egyik rémálma, hogy gyermekének genetikai rendellenessége lesz. Ennek megelőzésére az édesanya nagyon odafigyel a terhessége alatt önmagára, ez természetes. De mi a helyzet az apával? A kérdésben Ratkó Tünde szülésznő van a segítségünkre.

Jelenleg 1,6 milliárdra tehető a rövidlátók száma a világon, és az előrejelzések szerint ez a mutató majd 5 milliárdra emelkedni 2050-ig. Közülük 1 milliárd ember magas fokú, azaz 8 dioptria feletti rövidlátással küzd majd! A megdöbbentő adatok részben civilizációs okokra vezethetők vissza: miközben sokat bámulunk monitorokat, kijelzőket, televíziót, egyre kevesebbet nézünk távolra. A származás és a genetika miatt meglehetősen nagyok a területi eltérések, a legérintettebbek a kelet-ázsiaiaki, ahol már jelenleg is 80-90%-os a rövidlátás előfordulásának aránya, de az európaiak 20-30%-a is érintett.

Az idegsejtjeink közti kapcsolatot biztosító szinapszisokban működnek szervezetünk legbonyolultabb molekuláris gépezetei. Az utóbbi években kiderült róluk, hogy felépítésüket nemcsak a genetika, hanem gondolataink, emlékeink is formálják. Hogy pontosan miként, arra keresi a választ a következő öt évben Nusser Zoltán, az MTA KOKI kutatója az Európai Kutatási Tanács 2,5 millió eurós támogatásával.

Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Magyarságunk, összetartozásunk érzését leginkább a közös származás, az ősi rokonság tudata tartja életben. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok? Jöjjenek a tények!

Sok szülő megdöbbenve veszi tudomásul, hogy éppen megszületett csemetéjének háta, hasa, homloka, vagy kis lábacskái szőrösek. És ez nemcsak egy – két pihét jelent, hanem akár vastag, sötét szőrszálak tömegét is. Ennek oka azonban banálisan egyszerű, így megijedni sem kell tőle. A témában dr. Angyal Géza szülész-nőgyógyász segít nekünk és a ratkotunde.hu-nak.

Nagy László és kutatótársai a hazai erdőkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtűség eredetének megértését is segíthetik.

Világszerte egyre több a teherbeesési nehézségekkel küzdő pár, melynek hátterében számtalan ok húzódhat. A sikertelenség okának felderítéséhez és a megfelelő terápia kiválasztásához elengedhetetlen az alapos kivizsgálás. A legszükségesebb meddőségi vizsgálatokról és azok menetéről dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza beszélt.

Mindig találunk valamilyen okot, ami miatt kibújhatunk az edzés alól. Fáradtak vagyunk, néha kicsit lusták, de az is lehet, hogy eddig nem a megfelelő mozgásformát választottuk. Ezernyi apró tényező – testalkat, fájdalomtűrés, koordináció, személyiség, aktuális fizikai és egészségügyi állapot, életkor, motiváció, társak – befolyásolja, hogy melyik sportág lesz az, amelyik a testünkre és a lelkünkre is pozitívan hat. De mégis, hogyan találjuk meg a nekünk való sportot?

Hazánkban sajnos minden negyedik terhesség vetéléssel ér véget. Vajon mi lehet a spontán vetélések oka, és tehetünk-e valamit ellene? Szakember siet a kismamák segítségére...

Kritikus a 12. hét, sok babaváró pár eddig az időpontig nem is tudatja a hírt környezetével. A magzat elvesztésétől való félelem sajnos nem alaptalan, a 6. és 12. hét között bekövetkező spontán vetélés természetes és mesterséges úton létrejött terhesség esetében is előfordulhat. Ha valakinél ez bekövetkezik, javasolt az immunológiai kivizsgálás, mert a háttérben immunológiai okok is lehetnek.

A várandósság alatt olykor felléphetnek sajnos olyan állapotok, melyek veszélyeztetik a kismama és a magzat egészségét is. Az egyik legveszélyesebb ilyen kórkép az a HELLP szindróma, melynek hátterében akár fokozott trombózishajlam is húzódhat. Éppen ezért, ha az előző babavárása alatt ezzel küzdött, érdemes trombofília szűrést végeztetnie, hogy a következő várandóssága biztonságban és aggodalmak nélkül teljen. A témában dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosnőjét kérdeztük.

Bár gyakran a sikertelen teherbeesés és a menstruációs zavarok hívják fel a figyelmet az inzulinrezisztenciára, ennek ellenére sokszor igen általános tüneteket okoz, így az emberek nem is sejtik, hogy náluk is fennállhat a probléma. Teszteld, vajon a hétköznapinak tűnő tünetek mögött nem IR áll-e?

Már gyermekkorban elkezdődhet az a folyamat, amely fiatal felnőttkorban porckorongsérvhez vezethet. A legsúlyosabb ágyéki gerincproblémát genetikai okok is előidézhetik, de többnyire tartáshibák, mozgásszegény életmód, gyenge mélyhát- és hasizmok járulhatnak hozzá. A szakember szerint minimális változtatásokkal el lehet kerülni az akár bénuláshoz is vezető mozgásszervi problémát.

Az érrendszert érintő problémák vezető betegségeknek számítanak a magyar lakosság körében, ennek ellenére a legtöbben nem veszik elég komolyan az esetleges rizikótényezőket. Ennek oka többek között az, hogy nem is sejtik, hogy az olyan veszélyes betegség, mint pl. a trombózis, sokkal gyakrabban alakul ki, ha a családban előfordult már.

Czeizel Endre nevét vette fel az Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ - tisztelegve a magyar genetikus szakmai hagyatéka előtt. A központ és a professzor munkássága a múltban is összefonódott: szakmai iránymutatása és szellemisége mindig is formálta a diagnosztikai központ céljait és fejlődését.

Mai világunkban a megfontoltság és az előrelátás a gyermekvállalás első fázisából sem hiányozhat. A szülészeti genetikai tanácsadás alkalmával számos információt megtudhatunk örökletes betegségeinkről, valamint a várandósság kockázatairól – ez a beszélgetés egyébként 2014 óta a terhesgondozási rendszer szerint kötelező a 37 év feletti várandósok számára.

Számtalan embert érint manapság a mélyvénás trombózis. Az ok a nem megfelelő életmódon kívül a genetikában keresendő. A családi halmozódás sok beteg esetében megfigyelhető, így tanulmányok alapján fokozott óvatosságra intik azokat, akiknek testvére már átesett a betegségen. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a genetikai szűrés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Megfelelő táplálkozás mellett a gyerekek testsúlya leginkább genetika, egyéni hajlam kérdése. Ennek ellenére sok szülő számára igen aggasztó, ha az egészséges, tápláló ételek mellett gyermekük kifejezetten vékony alkatú. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa elárulja, mely esetekben kell betegségre gyanakodni.

A hűtlenség minden emberbe bele van kódolva – vallja Helen Fisher antropológus, a szerelem és a ragaszkodás tudományos kutatásának egyik legelismertebb szaktekintélye.

A szuperbanán, azaz genetikailag módosított, alfa- és béta-karotinnal gazdagított gyümölcs javíthat az afrikai népesség egészségén azáltal, hogy emeli a szervezet A-vitamin-szintjét - jelentették be hétfőn ausztrál kutatók.

Ijesztő mértékben hanyatlik az emberiség intelligenciája a Stanford Egyetem vezető genetikusa szerint, mások a testi fittség hanyatlására figyelmeztetnek. A mai elit atléták néhány ezer éve még középszerű átlagemberek lettek volna.

A kisgyermekek erőszakos viselkedése inkább genetikai okokkal függhet össze, kevésbé a környezetükben látott mintákkal – derült ki a Montreali Egyetem nagyszabású ikerkutatásából.

A kék szemű férfiak a kék szemű nőket részesítik előnyben - mutatták ki norvég tudósok, akik ezt azzal magyarázzák, hogy ebben az esetben a gyerek szemének a színe egyértelműen mutatja az apaságot.

Az elmúlt hetekben világszenzációként harangozta be a sajtó, hogy meddő nők egészséges kisbabáknak adtak életet Amerikában, miután petesejtjeiket az orvosok génkezelték. A hír azonban több szempontból is félrevezető, a legfontosabb: nem új gyógymódról, pusztán genetikai kísérletről beszélhetünk - mutat rá dr. Elekes Tibor, az RMC-Magzati Medicina Központ szülész-genetikusa.

A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne-ben (EPFL) végzett kísérletek adatai szerint az agresszív viselkedés generációról generációra száll, még akkor is, ha a szülőknek semmilyen kapcsolata nincs utódaikkal. A szakértők szerint ennek számtalan magyarázata lehet.