Energiamegtakarítás? Egy órával több természetes fény? Kevesebb baleset és bűncselekmény? Talán nem is gondolnánk, de mindezekre egyformán hat az óraátállítás! Ahogy a szervezetünkre is. Október 31-én, hajnali 3 órakor a mutatók visszapörögnek egy órát – így látszólag tovább is alhatunk. De vajon testünk is így érzi?

Bár az eredeti tervek szerint ez lett volna az utolsó mizéria a téli-nyári időszámítás körül, de a pandémia ebbe is beleszólt. Pedig ez nem csupán egy óra pluszt vagy mínuszt jelent, de nagyon komolyan hat a mentális és a fizikai egészségünkre is.

A téli időszámítás ma kezdődött, hajnali három órakor az órákat kettőre tekertük vissza. Az uniós országok csak abban tűnnek egységesnek, hogy 2021-ben utoljára lesz óraátállítás, de míg egy részük a nyári, a másik a téli időszámítást vésné kőbe. Az Orbán-kormány tavaly tavasszal a "nyári táborba" tartozónak tűnt, ám döntés még nem született. Mindkét megoldás mellett és ellene is szólnak érvek.

Vasárnap hajnalban egy órával előbbre kell állítani az órákat, és megkezdődik a téli időszámítás. A kétféle időszámítás rendszerére több mint harminc éve állt át az ország, hogy minél többet megtakaríthassunk az áramszámlán, de mára tulajdonképpen kevés értelme maradt...

Vasárnap hivatalosan is elbúcsúzunk a nyári időszámítástól, és beköszönt a téli. Az óraátállításnak köszönhetően ugyan 60 perccel többet alhatunk, de a rövidebb nappalok és az egyre hűvösebb esték a hangulatunkra és a szervezetünkre is hatással lehetnek. A szürke időben hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az átállítás pedig felborítja napi ritmusunkat. Akad ugyanakkor néhány praktika, amellyel felkészülhetünk erre az időszakra, és könnyebben alkalmazkodhatunk a változásokhoz.