Friss hús a kémcsőből

A csirkefalatokat a társaság tervei szerint kezdetben csupán egy szingapúri étteremben lehetne fogyasztani, a termék pedig lényegesen drágább lenne, mint a hagyományos csirke, de az Eat Just szerint végül jóval olcsóbban tudják kínálni, amint felfuttatták a termelés volumenét.

Számtalan, a témával foglalkozó tanulmányban kezelik magától értetődő tényként, hogy az északi félteke gazdag nemzetei által fogyasztott húsmennyiség egyszerűen meghaladja Földünk lehetőségeit, az iparszerű állattenyésztés olyan környezeti terhet jelent a bolygó számára, mely tovább nem fenntartható. A kutatások szerint a húsfogyasztás csökkentése létfontosságú az éghajlati válság kezelésében.

A laboratóriumi körülmények között előállított húsok lehetnek talán a legalkalmasabbak arra, hogy az „elkötelezett” húsevőket átszoktassák, áttereljék az állati eredetű húsokról az új termékre; a vegán étrend ugyanis nem jelent igazán számukra valós alternatívát, és a növényi eredetű húspótlókat sem tartják megfelelő helyettesítőnek.

A most alkalmazott technológia ugyanakkor még számos hiányossággal küzd. Így például viszonylag sok energiát igényel, ezért még mindig jelentős mértékű szén-dioxid-kibocsátással jár (holott az elérendő cél éppen az lenne, hogy az új technológia révén, minél alacsonyabb szintű károsanyag kibocsátás valósuljon meg).

Josh Tetrick, az Eat Just munkatársa szerint ugyanakkor a technológiai kihívások mellett még számtalan kérdés vár a műhússal kapcsolatban megválaszolásra. Az egyik legfontosabb ezek közül, hogy a fogyasztók vajon széles körben hajlandók lesznek-e elfogadni húspótléknak ezt a sajátos módon tenyésztett „valamit”.

További kihívást jelent majd az is – ha már a fogyasztók kegyeit elnyerték – hogy kellő mennyiségben legyenek képesek előállítani a laboratóriumi körülmények között előállított húst.

„Ha egész Szingapúrt ki akarjuk szolgálni, és a világ más részeire is el akarjuk juttatni a terméket, akkor 10 000 literes vagy 50 000 literes bioreaktorra lesz szükségünk” – mondta Josh Tetrick.

Az AT Kearney tanácsadó cég nemrégiben készített jelentése szerint 2040-re a legtöbb hús már nem ipari méretekben tenyésztett haszonállatokból fog származni, hanem mesterséges úton állítják azt majd elő; vagyis hatalmas piac nyílik meg a biotechnológiai forradalom ezen új terméke előtt, melyre nagy valószínűséggel nagy és tőkeerős élelmiszeripari cégek fognak hamarosan rástartolni.

Ugyanakkor ott van még az megoldandó probléma: mi legyen majd azzal a közel egymilliárd emberrel, akik ma a világban állattenyésztéssel foglalkoznak, vajon az ő munkájukat és megélhetésüket vajon mennyiben érinti majd ez a változás.