Anyák napi versek és idézetek után kutatva bukkantam rá erre, a Sophia Lorentől származó gondolatra, s bevallom mélyen megfogott. Nem csupán azért, mert annyira jól kifejezi egy igazi "hétköznapi" anya érzéseit, hanem azért, mert hiteles is. Nem PR-osok által megírt reklámszöveg, hogy jobb színben tüntesse fel magát (ahogy az a mai sztároknál bizony igen divatos).
Az idősebb korosztály még jól emlékszik talán, hogy bizony a 60-as, 70-es évek egyik női ideáljának tekintett Sophia Lorennek sem volt a magánélete nehézségektől (akkoriban botrányosnak számító eseményektől) mentes. A szintén világhírű filmproducerrel, Carlo Pontival való szerelme nehezen teljesült be. Előbb csak a mexikói törvények szerint tudtak összeházasodni - mivel Ponti nős volt, és Olaszországban akkoriban még nem lehetett elválni, csak Mexikóban. Ám ez első házasságot Olaszországban érvénytelenítették, és csak négy évvel később tudtak újra összeházasodni. Sokan nem értették, hogy a nők bálványának számító Gary Grant helyett miért a nála jóval idősebb, már kissé pocakosodó, és vagy 20 centivel alacsonyabb Pontit választotta a karrierje csúcsán lévő színésznő. Valószínűleg azért, mert a sztárság nem vakította el, mert igazi társat, férjet és apát akart. Köztudott talán, hogy nehezen teljesült be a színésznő gyermekek iránti vágya. Kétszer is elvetélt. Mikor harmadszor is terhes lett, hónapokig ki sem kelt az ágyból, és a legszigorúbb orvosi utasításoknak is alávetette magát, hogy a magzat megmaradjon. A rendkívüli elővigyázatosságnak köszönhetően végül megszületett első gyermeke, a kis Carlo, majd 4 év múlva, hasonló előzmények után második fia, Eduardo. Sophia példás családanyának bizonyult, ami a sztárvilágban, különösen manapság, egyáltalán nem jellemző. Amíg a gyerekek kicsik voltak, alig vállalt munkát, csak néhány filmet készített. S a későbbiekben is mindig a család, a gyermekek jelentették számára a prioritást.
Az idén 74 éves színésznő már boldog nagymama, s a hírek szerint anyósnak nem sem rossz.
Ugye így már mindenki számára hiteles a színésznő gondolata: "Ha anya vagy, sohasem maradsz igazán egyedül a gondolataidban. Egy anya mindig kétszer gondolkodik: egyszer önmagáért, másodszor a gyermekéért."
Lovas Katalin
